148092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a benzolgyűrűben helyettesítőt nem tartalmazó gyógyászatilag hatásos új dietiltriptamin származékok előállítására

Megjelent: 1961. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.092. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — GO-687. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás a benzolgyűrűben helyettesítőt nem tartalmazó gyógyászatilag hatásos új dietiltriptamin származékok előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Lénárd Kató vegyész, dr. Borsy József orvos (50—50%) A bejelentés napja: 1959. április 16. Ismeretes, hogy dialkiltriptamin (3-beta-dialkil­amino-etil-indol) dimetil és fokozottan a dietil­triptamin hasonló hatású, mint a lizergsav-dietil­smid (LSD), vagyis pszichotrop hatású, a köz­ponti idegrendszert izgatja és hallucinogén hatást fejt ki. Ügy találtuk, hogy olyan triptamin származé­kok, melyek a 2-es helyen aromás helyettesítőt hordanak, lényegesen más gyógyászati hatást mutatnak. Nevezetesen ezek a vegyületek sedativ, antinikotin, antiserotonin, andrenolitikus, analge­tikus é:s hipotenzív hatásokat mutatnak. E hatások azért, meglepőek, mivel a 2-es szén­atomon helyettesített sznbsztituált származékok hatása az eddig ismert dialkiltriptamin szárma­zékokkal — nevezetesen a dimetil és dietiltript­aminnal szemben — nem mutatnak neuro toxikus tüneteket (hallucinációt) a kísérleti állatokon, ha­nem gyógyászati szempontból igen előnyös, széles spektrumú farmakológiai hatások nyilvánulnak meg. A találmány eljárás a benzolgyűrűben helyette­sítőt nem tartalmazó gyógyászatilag hatásos új triptamin származékok előállítására, melynél az indol molekula hármas helyzetében /'-dietilamino­etil-csoportot létesítünk, melyre jellemző, hogy a /5-dietilaminoetil-csoportot a 2-es helyzetben aro­más helyettesítőt tartalmazó indol származékon képezzük. A A-dietilamino-etil-csoportot önmagában ismert módon vihetjük be az indol molekulába. Eljár­hatunk úgy, hogy indol formaldehiddel és dimetil­aminnal reagáltatunk, a kapott gramin szárma­zékot kvaternerizáljuk, nátriumcianiddal indolil­acetonitrillé alakítjuk, ezt elszappanosítjuk, redu­káljuk, majd foszfortribromiddal kezelve bromiddá alakítjuk és ezt dietilaminnal a mégfelelő dietil­aminná alakítjuk. (Chem. Ber. 63, 2245) [1930]. (Am. Chem. Soc. 70, 3770, [1948], (Ann. 520. 19—30 [1935]). Az oldalláncot felépíthetjük úgy is, hogy a megfelelő indol származékot oxalilkloriddal rea­gáltatjuk, a kapott vegyületet dietilaminnal dietil­amiddá alakítjuk és ezt pl. litiumalumíniumhid­riddel redukálva a dietiltriptamin származékhoz mtunk. (J. Am. Chem. Soc. 78, 6208/1954), (Nh. Chem. 88. (1957/775). Ez az eljárás különösen elő­nyösen alkalmazható a találmány szerinti vegyü­letek előállítására. Vagy eljárhatunk úgy is, hogy az előbb említett módon előállítjuk az indol-^-ecet­savat, majd diazomeiánnal a savésztert és ebbő! hidrazinnal az indolilecetsavhidrazidot, salétromos savval a savazidot és ebből dietilaminnal a sav­amidot, majd ezt litiumaluminiumhidriddel, vagy nátriummal redukálva nyerik a dietilaminoetíl oldalláncot. (Helv. [1955], 38. 1452), (Am. Chem. Soc. [1955], 77. 4819). A kiindulási vegyületként használt 2-helyzet­ben aromás helyettesítőt hordozó indol szárma­zékot önmagában ismert módon állítjuk elő. Pl. fenilhidrazinból és a megfelelő aril-metil keton­ból cinkkloridos, vagy polifoszforsavas kondenzá­lással, E. Fischer szerint. (Org. Syn. 22, 98), (Ber. [1884], 17, 559, Pharm. Bull. Japán 4, [1956] 16-—; Chem. Rev. [1958], 58. 321—). Vagy eljárhatunk úgy is, hogy a megfelelő fo-halogén-metil-aril-ketont anilinnal a megfelelő fenacil aniliddé alakítjuk, majd ezt anilin-halogén sóval 2-aril-indollá alakítjuk. (J. Chem Soc. [1948] 847—), (J. Chem. Soc. [1943] 58—68), (Bischler szintézis.) Vizsgálataink során számos új, a 2-es szén­atomon helyettesített indol származékot, vala­mint ezek etansulfonatjait állítottuk elő. Az; új vegyületek általános képlete következő: f \— r—CH2 —CH 2 —N/ XC 2 H 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom