148085. lajstromszámú szabadalom • Túlterhelésgátló szerkezet emelő- és szállítóberendezésekhez

Megjelent: 1961. március la. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.085. SZÁM 35, b. 3—5. OSZTÁLY — GA—557. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Túlterhelésgátló szerkezet emelő és szállítóberendezésekhez Ganz Daru- és Kazángyár, Budapest Feltalálók: Pancsctvai János, Péter István és Ungar Mihály, Ganz Daru- és Kazángyári tervezőmérnökök, Budapest Ä bejelentés napja: 1958. június 26. Olyan berendezéseknél, amelyekkel különféle terheket hajlékony erőátviteli elemekkel emelünk, vagy szállítunk, az általuk mozgatott terheket nagyságrendileg nem lehetett úgy behatárolni, hogy azok a szerkezetre túlsúlyuk miatt károsan ne hassanak. Alkalmaztak különféle szerkezetű túlterhelésgátlókat. Ezen túlterhelésgátlók alkalmazása korlátozott volt, mert a valódi statikus tehertől eltérő dinamikus túlterhelést, ill. erőhatást mért. Az emelő és szállítóberendezéseknél a terhek nagyságrendi ismerete nélkül a névleges teherre méretezett szerkezetre a statikus túlterhek káros hatásokat fejtenek ki. Ezek nemcsak az emelőberendezés élettartamát rövidítették, hanem balesetvédelmi szempontból sem feleltek meg. Gazdaságossági szempontból nem mérhető fel az az előny, mellyel egy jól működő túlterhelésgátló az emelőberendezés élettartamára és üzembiztonságára hat. De további gazdasági előnye egyszerű és különleges anyagokat nem igénylő, könnyen előállítható volta, mely mellett nemcsak tervezés alatt álló, hanem meglevő emelőberendezésekben is azok szerkezeti, vagy egyéb változtatása nélkül beépíthető. A találmány tárgya egy olyan túlterhelésgátló szerkezet, mely mentes az előbb felsorolt hátrányoktól és felhasználása nemcsak merevgémes, egykötéllel működő daruknál, hanem billenőgémes több kötélággal működő emelőszerkezeteknél is alkalmazható. A találmány alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy statikus teher mozgatásánál mindenképpen fellépő dinamikus erőhatásokat elválasztja és csak a statikus terhet határolja-A találmányt részletesebben a csatolt rajzmellékletek ábráin bemutatott példakénti megoldások kapcsán ismertetjük. 1. ábra a túlterhelésgátló szerkezeti és működési elrendezését összeszerelt helyzetben ábrázolja. A 2a. és 2b. ábra a példakénti túlterhelésgátló vezérlésének kapcsolási vázlatát mutatja. A szerkezet működése: Az X iránnyal párhuzamos K kötelet (köteleket) az A görgő a szög alatt megtöri. A K kötélben (kötelekben) ébredő erő igyekezve a kötelet kiegyenesíteni az A görgőn keresztül a B csapágy közvetítésével a C keretre a B csapágy helyén egy bizonyos X irányra merőleges erőkomponenst ad, mellyel a G rugó tart egyensúlyt, melynek előfeszítését F orsón levő Y tányérral lehet állítani. A C keret E bak D csapágya körül a K kötélben ébredő erőváltozás hatására elmozdulhat, ami a v szög változásában jelentkezik. Induláskor az A görgő a statikus kötélerőn kívül a dinamikus kötélerő hatására többleterőt közvetít a G rugónak, mely a mp. tört része alatt jobban őszszenyomódik, mintha csak a statikust venné fel. A C keret azonban az időkésleltető szerkezetre — a csillapítóra — is hat és összenyomja ennek L rugóiát. Az L rugó M rugófeszítő tányéron keresztül erőt gyakorol a J csillapító hengerre, mely egy bizonyos sebességgel elmozdul. A hengerrel együtt elmozdul a II hengerszárra erősített P kikapcsoló fül is. Ha a henger elmozdulásának ideje tovább tart, mint a gyorsítási idő, azaz túlterhelés van, a P fül működteti az R elektromos kapcsoló*. Ha a henger mozgási ideje alatt a dinamikus erő megszűnik és statikus túl teher nincs, a G rugó eredeti állásába kényszeríti C keretet, megszűnik az L rugóra ható erő, J henger nem mozdul tovább, P fül nem éri el R kapcsoló működtető gombját. A J henger elmozdulási sebességét — és ezzel az elmozdulási időt az L rugó előfeszítésével, vagy a Q dugattyúra szerelt T visszacsapó szeleppel a kívánt értékre be lehet állítani. A 2a. és b. ábrán, az 1. ábrán ismertetett túlterhelésgátló szerkezet R érintkezőjének az egész