148076. lajstromszámú szabadalom • Projekciós izzólámpa

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.076. SZÁM 21. f. 8—10. OSZTÁLY — EE—659. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Pro jekciós izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et., Budapest Feltaláló: Paczauer Győző mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 23. A találmány projekciós izzólámpákra, keskeny­filmvetítő lámpákra és azok előállítására vonat­kozik. Projekciós izzólámpáknál, ill. keskenyfilmvetítő lámpáknál szokás a burán tükröző fémfelületet előállítani. Ez a bura egy részére kiterjedő be­vonat a lámpák egyik csoportjánál a bura belső felületén helyezkedik el, másik csoportjánál pe­dig a bura külső felületén. Találmányunk a pro­jekciós lámpák ezen utóbbi csoportjára vonat­kozik. A bura külső felületén tükröző fémbevonattal ellátott projekciós lámpáknak több hátrányuk van. Az egyik hátrány az, hogy egy külső bevonat könnyen megsérülhet, ami a lámpa rendeltetés­szerű használatát lehetetlenné teszi. Egy másik hátrány az, hogy nagyteljesítményű, tehát nagy wattszámú lámpáknál a bura túlmelegszik, ami a lámpára nézve káros. Túlmelegedés egyébként kisméretű, méretükhöz képest viszonylag nagy­teljesítményű lámpáknál is jelentkezik. így pl. jelentős túlmelegedés észlelhető olyan keskeny­filmvetítő lámpáknál, amelyeknél jóformán az egész bura kívülről tükröző bevonattal van ellátva és csupán a burának egy részén távozhat abból fény. Azt találtuk, hogy mindezen hátrányokon egy, a tükör felületét kívül borító, fekete bevonat segítségével segíthetünk. ^ A találmányunk szerinti projekciós izzólámpa, különösen keskenyfilmvetítő lámpa, amelynek külső felülete legalább részben reflektáló fém­bevonattal van ellátva, ezek szerint jellemezve van e reflektáló fém bevonatot kívülről borító feketített fémbevonattal. E feketített fémbevonat célszerűen feketére oxidált fém, vagy fémötvözet oxidja. A tükröző bevonat és a fekete bevonat között elsősorban galvanotechnikai okokból, cél­szerűen egy közbenső fémbevonat is elhelyezked­hetik. Ilyen közbenső bevonatra oly esetekben lehet szükség, ha a reflektáló bevonatra nem, vagy csak nehezen vihető fel az oxidálandó külső fémréteg. Egy gyakorlati kivitelnél, pl. egy keskenyfilm­vetítő lámpánál a bura külső felületén levő ref­lektáló fémbevonat pl. ezüst. Ezen ezüst-rétegen egy közbenső réz-réteg alkalmazásával, vagy anél­kül, pl. egy nikkel-cink ötvözetből álló oxidált fémréteg helyezkedik el. Az ezüst-réteg vastag­sága pl. 1 mikron, ugyanilyen nagyságrendű lehet a fekete oxidréteg vastagsága is, míg a közbenső réteg vastagsága ezeknek többszöröse lehet. Természetesen alkalmazhatunk másfajta fekete rétegeket is, így pl. lehet az ezüst oxidálásával, vagy szulfidálásával is fekete réteget képezni, mely esetben célszerű a meglevő ezüst-rétegre egy további ezüst-réteget felvinni és azt oxidálni, vagy szulfidálni. Fekete rétegként aklaknazhatunk pl. fekete krómoxidot, fekete rézoxidot, fekete titánoxidot, feketés-szürke alumínium-rétieget és más hasonlókat. A találmányunk szerinti lámpa készítésénél úgy járunk el, hogy az izzólámpa üvegburájára kívül­ről bármilyen ismert módon felvitt reflektáló fém (pl. ezüst, alumínium stb.) rétegekre fekete bevonatot viszünk fel. A fekete bevonat felvitele pl. fémoxidoknál történhet elektrolitikusan. Ily fekete fémoxidok leválasztása elektrolitikusan ön­magában ismert. A közbenső réteg felvitele is történhet eletkrolitikusan. Természetesen történ­het a fekete réteg úgy is, hogy meglevő rétegre, vagy rétegekre fémréteget viszünk fel és azt utó­lag oxidáljuk. Azt tapasztaltuk, hogy a találmányunk szerinti fekete réteg hűtőhatása oly mértékű, amit az eddig ismert védőbevonatok, vagy védőszínezések alkalmazásával nem lehetett elérni. Szabadalmi igénypontok: 1. Projekciós izzólámpa, különösen keskenyfilm­vetítő lámpa, amelynek külső felülete legalább

Next

/
Oldalképek
Tartalom