148074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott elektromos szigetelőképességű alumíniumoxid előállítására

O Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.074. SZÁM 12. m. 5—9 OSZTÁLY — EE—635. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás fokozott elektromos szigetelőképességű alumíniumoxid előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt., Budapest Feltalálók: Dr. Millner Tivadar (35%), Fukker Károly (28%), Martin Kornél (22%), és Dvorszky Magda (15%) (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munka­társai), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. február 24. Találmányunk tárgya eljárás fokozott elektro­mos szigetelőképességű alumíniumoxid előállítá­sára. Találmányunk tárgykörébe tartoznak az ily alumíniumoxid szigeteléssel ellátott •elektromos fűtőtestek, elsősorban katódfűtőtestek is. Ismeretes, hogy pl. a rádiócsőiparban gyakran használnak magas hőmérsékleten, pl. 700—1800 C°-on működő elektromos fűtőtestek, pl. wolfram­izzószálak szigetelésére olyan túlnyomóan alumí­niumoxidból készített szigetelőrétegeket,, amelyek készítésénél előzőleg 1300 C°-nál magasabb hő­mérsékletre hevített alumíniumoxid porból indul­nak ki. A magas használati hőmérsékleten is ki­elégítő szigetelőképesség, valamint a kellő kémiai közömbösség biztosítása végett az ilyen rétegeket nagytisztaságú, lehetőleg tömör és korund-állapotú alumíniumoxidporból szokás készíteni. Ebből a célból az alumíniumoxidot általában megömlesz­tík, pl. tisztító hatású salaktakaró alatt ívkemen­cében megolvasztják, majd tömör korunddá meg­dermesztve őrlik és mossák. Az ilyen korundpor szemcséi teljesen tömörek (nem porózusak) és rajtuk töréskor keletkezett lapok, élek, sarkok láthatók pl. 1000-szeres nagyítás mellett. Egy más eljárás szerint alumíniumgyártási kalcinált tim­földport alakítanak át a fenti célzattal korund­porrá pl. azáltal, hogy azt 1300—1600 C° hőfok­tartományban huzamosan hevítve megtisztítják az illó szennyezésektől. Az ilyen korundpor szem­cséi általában nem teljesen pórusmentesek és raj­tuk törés jelei nem láthatók. Az efféle eljárásokkal készült, gyakorlatilag tiszta és korundállapotú alumíniumoxidport csekély mennyiségű és a szigetelőképességet lehetőleg le nem rontó kerámiai, segédanyagokkal, pl. szteat.it ­adalékkal elkeverve előnyösen alkalmazzák az iparban a fűtőszálon izzítással rögzített szigetelő­rétegek előállítására. Az ilyen összetett szigetelő­rétegek szigetelőképessége természetesen egyrészt attól függ, hogy milyen mértékű a használati hő­mérsékleten az alumíniumoxid-szemcsék saját szigetelőképessége, másrészt azonban attól is, hogy milyen a szigetelőképessége a kerámiai segédanyagokból keletkezett, szemcséket összetartó rétegeknek. Jelen találmány az alumíniumoxidszemcsék sa­ját szigetelőképességének megjavítására (fokozá­sára) irányul és többek között olyan alumínium­oxidra vonatkozik, amelynek saját szigetelőképes­sége kedvezőbb az eddig használtakénál és így belőle önmagában is, vagy pl. kerámiai segéd­anyagok alkalmazásával is — egyébként ismert módon — a ma használatosaknál jobb szigetelő tulajdonságú rétegek, azaz pl. jobb fűtőtestbe­vonatok készíthetők. Irodalmi adatok szerint magas hőmérsékleten a tiszta alumíniumoxid kismértékben félvezető­ként viselkedik és „szigetelőképessége az oxigén­tartalommal növekedik". Ebből kiindulva meg­vizsgáltuk, lehet-e az izzító gázkörnyezet oxigén­tartalmának növelése által pl. timföldből olyan korund port előállítani, amelyből készített bevona­tok szigetelőiképessége felülmúlja üzemi hőmérsék­leten az eddig használtakét. E célból több órán át tartó kb. 1600 C°-os izzítással a) oxigéngázban, b) levegőn, c) nítrogengázban izzítva egyébként azonos módon azonos timföldporból korundálla­potú, • gyakorlatilag tiszta alumíniumoxidport ké­szítettünk. A gyakorlatban nem szokás a timföld­port vagy alumíniumoxidot sem tisztán oxigén­ben, sem tisztán nitrogénben izzítani. Ezért a há­rom por közül a „levegős" b) port tekintettük a gyakorlati alumíniumoxidporokhoz legközelebb állónak. Mind a három porból azonos eljárással, szigetelt rádiócső-fűtőtesteket készítettünk. Majd szabványos vizsgálattal megállapítottuk, hogy a „levegős" b) porból készült fűtőtestek szigetelő­rétegén az első bekapcsoláskor jól mérhető át­vezetési áram folyik át, ugyanúgy, mint gyakor­lati esetekben általában. Ezután ugyanezzel a szabványos vizsgálattal kiderítettük, hogy az „oxigénes" a) porból készült fűtőtestek szigetelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom