148056. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ülepítő eljárás és ülepítőgép mozgatott ülepítő asztallal

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.056. SZÁM 1. a. 20-32. OSZTÁLY — BA'—1400. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Pneumatikus ülepítő eljárás és ülepítőgép mozgatott ülepítőasztallal Bányászati Kutató Intézet Feltalálók: Martiny Károly gépészmérnök, Budapest (60%), Szojka László bányagépészmérnök, Budapest (20%), Hoppá József szérmester, Komló (20%,) A bejelentés napja: 1959. november 21. Aprószenek minőségjavító szeparálására ismere­tesek az ún. légszérek és pneumatikus ülepítő­gépek, melyek egy levegőáteresztő — álló vagy mozgatott — szérasztalra (ülepítő szitára), ráveze­tett szemcsés anyaghalmazt alulról ható állandó, vagy lüktető levegőátfúvással lazítva fajsúly sze­rint rótegezni és a könnyebb tisztaszén réteget a leülepedő meddő rétegtől elkülönítve a készü­lékből különböző módon kivezetni iparkodnak. Az e célt szolgáló eljárások és készülékek kö­zött teljesen újszerű és a többinél főként a finom szénporra nézve lényegesen tökéletesebb meg­oldást hozott a 117 437 és 119 935 számú magyar szabadalmi leírásokban körülírt és itt elsőnek említett feltalálótól származó eljárás és készülék, amelyet a szakirodalom „Martiny-féle légszér, ül. pneumatikus ülepítőgép" néven ismertet. Ez a többi hasonló eljárástól és készüléktől alapvetően abban különbözik, hogy olyan levegőlüktetések­kel, illetőleg levegőrezgésekkel dolgozik, melyeket nem periodikusan megszakított, hanem állandó légárammal állít elő akképpen, hogy a levegő­átfúvás a nyugvó ülepítőszitának pillanatnyilag csak egy keskeny felületelemén hatol át és he­lyét változtatva a szitán elterülő anyagréteg hosszában ismétlődően végigfut. így az anyag­réteget „vándorhullámokkal" fluidizálja és ezek a vándorhullámok az anyagot a nyugvó szitán saját haladási irányukban továbbúsztatni is igye­keznek. Az említett eljárással sikerült aprószeneket és porszeneket égészen finom és nagyfrekvenciájú vándorhullámokkal olyan száraz folyadékállapotba hozni, amelyben a fajsúlyelkülönülés, mint egy száraz szuszpenzióban, élesen következik be. Az eljárásnak azonban a sajátmagától ' vár­ható gyakorlati eredményekkel szemben mu­tatkozó hiányossága, hogy a legnehezebb meddőszemcsék és a finom meddőpor, — éppen a vándorhullámok tökéletesebb ülepítő ha­tására — meglepően gyorsan leülepedve a száraz folyadékban olyan „zátonyt" képeznek, melynek eloszlatása és a kihordó réshez való továbbítása nehézséget okoz. Ha ugyanis a fluidizáló vándor­hullámok intenzitását az ideális ülepítéshez szük­séges mértéken túl annyira növeljük, hogy az említett zátonyt is továbbúsztassa, akkor a már leülepedett finom meddőpor újra visszakeveredik a felső rétegekbe a nagyobb levegőhatás folytán, így az eddigiekben meg kell elégednünk az ezen az elven működő gépeknek, bár a többinél jobb, de a tőlük várhatókhoz képest kevésbé jó elvá­lasztási hatásfokával. A jelen találmány az említett hiányosságot az ülepítőszita (szérasztal, szércsatorna) olyan mozga­tásával küszöböli ki, amely a leülepedő meddőt a kihordó nyílás felé mechanikusan továbbítja. Ez szerkezetileg legegyszerűbben a szérasztal víz­szintes rázásával — rezegtetésével — érhető el. A rázott (lengetett) rostával és állandó vagy pulzáló légárammal dolgozó légszérek és pneu­matikus ülepítőgépek más vonatkozásban ismere­tesek. A találmány tárgyát képező megoldás azon­ban ezektől teljesen elütő, mert itt az ülepítő­szita mozgatása nem a réteg mechanikus fellazí­tását, vagy terelőbordákkal való elkülönítését célozza, hanem csak a leült anyagréteg továbbítá­sáról van szó, mégpedig azzal a feltétellel, hogy ez a továbbítás magát az ülepedést lehetőleg ne befolyásolja. Az ismert rázott szereknél ugyanis az asztal mozgatása éppen az ülepedés elősegítését szolgálja, itt viszont az ülepítést továbbra is ki­zárólag a vándorhullámokra bízzuk és ebből a szempontból meg akarjuk tartani a nyugvó szér­asztal jellegét, amit annak idején a szemcséknek a vándorhullámokkal közvetített nagyfrekvenciájú, finom rezgések szabályosságának biztosítása vé­gett választottunk. Megjegyzendő, hogy itt nagyfrekvenciájú rez­gések alatt csak viszonylag nagy frekvenciát ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom