148019. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási piszton-rendszerű feszültségosztóval ellátott hangolható nagyfrekvenciás oszcillátorok nívóstabilizálására

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.019. SZÁM 21. a4

. 1—13. OSZTÁLY — MU—137. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Kapcsolás piszton-rendszerű feszültségosztóval ellátott hangolható nagyfrekvenciás oszcillátorok nívóstabilizálására Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Konkoly Tihamér gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. február 14. A találmány tárgya olyan kapcsolás, amelynek célja az, hogy a nagyfrekvenciás oszcillátorokból határfrekvencia alatti osztóval — a továbbiakban röviden piszton osztóval — kivett, nagyfrekvenciás kábellel továbbított jel amplutidóját e nagyfrekvenciás kábel külső végén az oszcillátor frekvenciájától stb.-től függetlenül állandó értéken tartsa azon esetben, amikor a kimenő kábel vége illesztetlenül (pl. egy elektronikus egységgel) van lezárva. A találmány szerint ebből a célból úgy járunk el, hogy az oszcillátor feszültségét szabályozó ismert, automatikai egy állandó, ún. referens feszültség és egy olyan feszültség különbségével vezéreljük, amely feszültséget a piszton osztó vezérlő tekercséhez kapcsolt olyan kábel végén levő feszültségből származtattunk le, amely kábel a csatoló tekercs kivezető kábelével egyező hullámellenállású és elektromos hosszúságú és ennek lezáró terhelésével egyező impedanciájú négypólussal van lezárva. A találmány egy kiviteli alakját az ábrával kapcsolatban ismertetjük: Az amplitúdó stabilizálás piszton osztóval ellátott nagyfrekvenciás oszcillátoroknál ismeretes megoldás szerint úgy történik, hogy a 2 piszton osztó csövének az 1 oszcillátor la rezgőköritekercs felőli végébe egy 4 nem mozgatható (ún. vezérlő) hurkot építenek be, az ebben indukált feszültséget közvetlenül a hurok végén egyenirányítják és ezzel az egyenirányítóit jellel vezérlik a nívószabályozó automatikai, mely itt tulajdonképpen az egyenirányítás helyén fellépő nagyfrekvenciás feszültséget fogja stabilizálni. Ez a megoldás jó abban az esetben, amikor a piszton osztó 3 mozgó (csatoló) hurokjárói elvezető 5 kábel, melynek végén (ahol a 7 nívómérő műszer be van kapcsolva) a kimenő feszültség amplitúdójának a 3 mozgó hurok tetszőleges állásában az oszcillációs frekvenciától, feszültségtől stb. függetlenül állandónak kell lenni, hullámellenállásával egyenlő ellenállással van lezárva. Ekkor ugyanis a csatoló hurok 5 kábelének elején és végén a viszonyok azonosak és így a kábel végén és a 4 vezérlő hurok végén levő feszültség csak — egyedül a csatoló huroknak a pisztoncsőben elfoglalt helyzetétől függő — szorzó tényezőben különbözik egymástól. Nehézség jelentkezik azonban, ha az oszcillátor rezgési frekvenciája olyan nagy, hogy a 3 csatoló huroktól elvezető kábel hossza a rezgési frekvenciához tartozó hullámhosszal összemérhető és a kábel valamilyen okból nincs hullámellenállásával lezárva. Ez az eset áll fenn akkor, mikor a kábel pl. valamilyen elektronikus egység bemenetéhez csatlakozik. Az egység bemenő impedanciája ugyanis általában nem egyenlő az odavezető kábel hullámellenállásával, hanem attól eltérő, amiért is hullámvisszaverődés lép fel, azaz a feszültség a kábel mentén a frekvencia és a hely függvénye lesz. Éppen ezért hiába tartja a niveau torna tika a csatoló hurok kábelének elején levő feszültséget — az előbbiek szerint — állandó értéken, mikor a reflexió miatt a kábel végén levő feszültség frekvenciafüggő lesz, holott éppen itt — az elektronikus egység bemenetén —• kellene állandó értékűnek lennie. A találmány értelmében a 4 vezérlő hurok feszültségét nem annak kivezető kapcsainál egyenirányítjuk, hanem egy — a csatoló hurkon levő 5 kábellel villamos szempontból egyenértékű — 6 kábeldarabbal elvezetjük és e kábelt olyan 10 kétpólussal zárjuk le, melynek impedanciája az oszcillációs frekvenciatartományban megegyezik a 3, 5 kicsatoló hurkon levő 9 terhelés (elektronikus egység) bemenő impedanciájával. Az elektromos azonosság miatt a 4, 6 vezérlő és a 3, 5 csatoló hurok végén levő feszültségek — a frekvenciától függetlenül — csak egy arányossági