148016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kadmium elválasztására cinktől

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.016. SZÁM 40. a. 18—51. OSZTÁLY — ME—386; ALAPSZÁM Eljárás kadmium elválasztására cinktől METALLURGICAL PROCESSES LIMITED and THE NATIONAL SMELTING COMPANY LIMITED, carrying on business together in the Bahamas under the name and style of METALLURGICAL DEVELOPMENT COMPANY cég, Nassau (Bahamas) Feltalálók: Woods Stephen Esslemont és Davey Thomas Ronald Albert, - mindketten bristoli (Anglia) lakosok A bejelentés napja: 1959. október 15. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1958. október 16. * A jelen találmány a kadmiumnak a cinkből való kinyerésével áll kapcsolatban. A találmány tárgyát olyan eljárás képezi, amelynek segítségével a cinkben levő kadmium feldúsítható, mégpedig oly módon, hogy a kadmiumgőzöket is tartalmazó cinkgőzt vákuum alatt lehűtjük és ezzel a gőzök részleges kondenzációját idézzük elő, mimellett a kondenzátianul maradó gőzök feldúsulnak kadmiumban, a kondenzálódott kadmiumtartalmú cink részlegesen újbóli elpárologtatásra kerül, aminek során főként a kadmium párolog el és a kondenzálatlan, kadmiumban feldúsult gőzöket külön kondenzáltatjuk. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a cinkgőzöket először egy hűtött szilárd cinktest felületén kondenzáltatjuk, a lecsepegő folyékony cinket egy hevített zónában gyűjtjük össze, majd az ebből a zónából ismét elpárologtatott, kadmiumban feldúsított gőzöket egy kadmiumcink ötvözetből álló szilárd test felületén kondenzáltatjuk ismét, hogy ezzel még tovább növeljük az újból elpárologtatott, kondenzálatlan gőzök kadmiumtartalmát. A találmány szerinti eljárás egyik alkalmazási módja értelmében csekély kadmiuumtartalmú cinket nyerhetünk ki megolvasztott ólomból, amelyet egy kondenzátoron keresztül keringtetünk abból a célból, hogy cinkgőzöket kondenzáltassunk ennek az ólomnak a segítségével, egy cinkolvasztó kemence gázaiból. A kadmium rendszerint kis mennyiségekben fordul elő a cinkércekben. A cinktermelő kohókemencékbe betáplált kadmium a cinkkel együtt redukálódik és azzal együtt kerül gőzállapotba is; ennek folytán a kadmium is oldódik azután a kondenzátorban keringtetett olvasztott ólomban. A cink-kohókemence gázai a cinkgőzök mellett számottevő mennyiségű nem kondenzálható gázt, főként nitrogént, szénmonoxidot és széndioxidot is tartalmaznak. Amint ezek a gázok keresztülhaladnak a kondenzátoron, a folyékony ólom hőmérséklete emelkedik, minthogy az olvasztott ólom által elnyelt érzékelhető meleg nem csupán a kondenzálódó és az ólomban oldódó cinkgőzök rejtett melegének felel meg, hanem ezenfelül magában foglalja azt az érzékelhető meleget is, amelyet az említett inert gázok leadnak, mialatt az ólommal érintkezve lehűlnek. A .sugárzás és hővezetés által a kondenzátorban bekövetkező hőveszteség viszonylag csekély. Az olvasztott ólomból, ez utóbbinak a kondenzátorba való visszavezetése előtt elvonandó hő -mennyisége tehát nagyobb, mint az a hőmennyiség, amely a kondenzátorban elnyelt cink elpárologtatására szükséges. A fentiek értelmében tehát az újbóli elpárologtatáshoz szükséges hőt célszerűen a folyékony ólom érzékelhető melege szolgáltathatja. A kondenzátorból kilépő ólomból a cinkgőzöket önmagában ismert módon nyerhetjük ki, a megnövelt felületű folyékony ólom vákuum alatti párologtatása útján. A találmány a leírt eljárás mellett kiterjed a találmány szerinti eljárás kivitelezésére alkalmas berendezésre is. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzok alapján fogjuk közelebbről ismertetni. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés függőleges metszetét szemlélteti. A 2. ábra a berendezés egy módosított kiviteli alakjának hasonló metszetét mutatja. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti berendezés egy további módosításának a részletrajzát láthatjuk. A rajzokon látható berendezésekben a cinkkohó-kemence gázainak részleges kondenzáltatására alkalmazott kondenzátorban keringtetett és ez utóbbiból kilépő ólmot 560 és 620 C.° közötti