148007. lajstromszámú szabadalom • Ajtótok

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.007. SZÁM 37. d. 18—24. OSZTÁLY — HA—559. ALAPSZÁM Ajtótok Halaman János faipari szakértő, Budapest A bejelentés napja: 1958. november 20. A jelenleg használatos ajtótokok fajtánként és falvastagságok szerint más-más méretűek és ezek­hez különböző szelvényű fából vannak kialakítva. Gyártásuk munkaigényes és előgyártásuk nem gazdaságos, mert igen számos különböző alkatrészt kell raktáron tartani, melyek mindég csak meg­határozott ajtótokokhoz használhatók. A haszná­latos tokok belső és külső oldala más szelvényű, ami a tervezés és kivitelezés szempontjából hátrá­nyos. A találmány szerinti ajtótokok egységes szel­vényűek, amelyekkel választás szerint kisméretű, vagy nagyméretű téglafalba, vagy választófalba egyaránt beépíthető tokok, azonkívül gerébtokok is kialakíthatók. Ez lehetővé teszi a gyártás leegy­szerűsítését és az ajtótok alkatrészeinek előregyár­tását és amellett az eddig ismert szerkezetekhez képest jelentős famegtakarítás érhető el, tehát a tok nagymértékben gazdaságos. A találmány szerinti ajtótoknak két tükörképi­leg azonos szelvényű és körbefutó árokkal ellátott kerete van, mely keretek azok szembenfekvő ár­kaibanyúló és célszerűen ragasztással meg szegek­kel rögzített kötpidomok tartósan egyesítenek. A kötőidomok köztartó nyúlvánnyal is kialakíthatók, melyek a keretek egymással szembenfekvő oldal­falaira felfekszenek, ami lehetővé teszi, hogy az ajtótokot különféle méretű falakhoz illeszthetjük. A két keret között a fentemlített köztartó nyúl­vánnyal létesített hézagot horonyképző léccel fed­jük le, mely lécet az ajtólaphoz való 0 illesztés után az ajtótok-keretekre felerősítjük. Az ajtótok keretei között alkalmazott kötőido­mokat, melyeknek hosszmérete csak kis törtré­szét alkotja a tok egyik oldalhosszának, a pántok és előnyösen a zár magasságában rendezzük el a keretek oldalai között. A találmány szerinti ajtótokok olyan kialakítá­súak, hogy azokat elhelyezésük után tetszés sze­rint ki- vagy befelényíló, jobbra, vagy balra sze­relhető ajtólapokkal láthatjuk el és azoknak hely­zetét tokalakítás nélkül bármikor megváltoztat­hatjuk. , A találmány példaként! kivitelét a rajz mutatja. 1. ábra: falkávába elhelyezett gerébtok függő­leges metszete. 2. ábra: válaszfalakba, vagy főfalakba elhelyez­hető tok függőleges metszete. Az ajtótok 1 és 1! keretekből van kialakítva, melyeket a 2, 21 kötőidomok tartanak össze. E kötőidomok a keretek körbefutó 3, és 31 árkaiba nyúlnak, ahol azok ragasztással és célszerűen sze­gezéssel is rögzítve vannak. A 2' kötőidomok a pántok magasságában, valamint középen, a zár magasságában vannak elhelyezve, ami a pántok, ill. a zár megbízható rögzítését biztosítja. A tok szemöldökrészén rendszerint elegendő, ha egyetlen kötőidomot alkalmazunk. A 2' kötőidomok 4, köz­tartónyúlványaikkal a két keret szembenfekvő oldal­lapjaira fekszenek fel. E köztartónyúlványok szé­lessége méretét úgy szabjuk meg, hogy a kiala­kuló tok a kívánt falméretnek megfelelő legyen. E köztartó nyúlványok a tok két kerete között 5 hézagot létesítenek, melyet 6 horonyképző léccel takarunk le. E horonyképző léceknek 7 nyúlvá­nyuk van, mellyel 5 hézagban nyúlnak és a horony­képző lécek légzáró tömítését és jó rögzítését előse­gítik. E horonyképző lécek egyik élét beerősítés előtt az ajtólaphoz illesztjük és ha szükséges, meg­munkáljuk, úgy, hogy az ajtó hézagmentes illesz­kedését biztosítjuk. A tokok szárait alul (1. ábra) 8, ill. (2. ábra) 9 alsó tokösszekötődarabok kötik össze. A keretek külső élei lépcsősen vannak kialakít­va, úgy, hogy az egységes tokszelvény falfelőli ol­dalán 10, kimetszés alakul ki, amelybe a faltéglák benyúlnak. Az 1. ábrán látható, hogy a gerébtok­nál az összekötő idomoknak nincs 4 köztartónyúl­ványa. , Szabadalmi igénypontok: 1. Ajtótok, melyre jellemző, hogy annak két, tükörképileg azonos szelvényű és árokkal (3, 3') ellátott kerete (1, 1') van, mely keretek azok szembenfekvő árkaiba nyúló és célszerűen ragasz­tással és szegekkel rögzített kötőidomok (2, 21 ) egyesítenek, mely kötőidomoknak a keretek oldal­falaira felfekvő köztartó nyúlványa (4) van, jelle­mezve továbbá e köztartónyúlvánnyal a két keret között létesített hézagot takaró horonyképző léc­cel (6).

Next

/
Oldalképek
Tartalom