147976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraamino-szalicilsav előállítására

Megjelent: 1961. január 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LE 147.976. SZÁM 12. q. 14—31. OSZTÁLY — ZI—121. ALAPSZÁM KÖNYVIÉ ^ \ AJDO'a N Eljárás para-aminó-szalicilsav előállítására Feltalálók: dr. Zimmermann Andrásné vegyész és Gépész Róbert szakmunkás, mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. augusztus 1. A para-amino-szalicilsav előállítására az irodalomban több eljárás ismeretes. Az ismert eljárások két főcsoportra: az ún. száraz és az ún, nedves eljárásokra oszthatók. A száraz eljárások közül legismertebb a Kolbeszintézissel történő előállítás, melynek során meta-amino-fenolt 85 C°-on és 30 ata körüli nyomáson káliumkarbonát jelenlétében széndioxiddal para-amino-szalicilsavas káliummá alakítanak, majd ennek oldatából a para-amino-szalicilsavat sósavval óvatosan kicsapják (50.835 sz. német szab., 427.564 sz. US szab., 2.540.104 sz. US szab., 123.563 sz. svájci szab.) A nedves eljárások egyike szerint orto-amino-para-nitro-toluolt orto-klór-para-nitro-toluollá alakítanak, ezt orto-klór-para-nitrobenzoesavvá oxidálják, majd utóbbi vegyületet kalciurnhidroxiddal kezelve para-nitro-szalicilsavat nyernek, melyet Raney nikkeles vagy sztannokloridos redukcióval para-amino-szalicilsawá alakítanak i(J. Am. Pharm. Assoc. 38, 9 (1949)). Ismeretes olyan eljárás is, amelyben 2,4--dinitro-toluolból indulnak ki, amit izopropanolban lúgos forralással 2-amino-4-nitro~benzoesavvá alakítanak, ezt diazotálják, elfőzik 4-nitro-szalicilsavvá, ebből pedig redukció útján para-amino-szalicilsavat nyernek (128.380 sz. svéd szab.). A legáltalánosabban használatos, elfogadhatóbb kitermelést eredményező száraz eljárások kivitelezése során nehézséget okoz a reakció során keletkező és a kitermelést károsan befolyásoló víz megkötése, illetve elávolítása ,a széndioxid optimális koncentrációjának biztosítása a reakciótérben, valamint a meta-amino-fenol káliumsójának keletkezése folytán előállított tapadó anyag jó keverhetőségének biztosítása. Ismeretes a száraz és nedves eljárások olyan kombinációja is, amely szerint a meta-amino-fenol vizes oldatát porlasztják be egy autoklávba, amely egy porított szénsavfejlesztő anyagot — pl. káliumkarbonát, káliumhidrokarbonát -— tartalmaz és a reakció magas hőfokon széndioxid atmoszférában nyomás alatt megy végbe. Az eljárás egy változata szerint a meta-amino-fenol vizes oldatával együtt szénsavfejlesztő anyagként arnmóniumkarbonát vizes oldatát porlasztják be. Az autoklávban vízelvonó anyagokat — pl. kénsav, foszforpentoxid — helyeznek el úgy, hogy a reakciókeverékkel ne érintkezzenek. A széndioxidot körforgásban tartják és egyidejűleg vízelvonó anyagokkal — pl. kénsav, szilikagél — szárítják. A keletkező para-amino-szalicilsav káliumsó az autokláv alján ereszthető le (132.235 sz. svéd szab.). Utóbbi eljárás iparilag aligha kivitelezhető tekintve, hogy jóformán megoldhatatlan a szénsav magas nyomáson történő cirkuláltatása, a bevitt és a keletkező nagymennyiségű víz eltávolítása a szénsavból vízelvonó anyagokkal valamint az, hogy a reakciótérben a vízelvonó anyag a reakcióeleggyel ne érintkezzék. További hátránya hogy egy vízre kényes reakcióba egy vagy több komponenst vizes oldatban visz be. Ilyen módszer alkalmazása mellett igen nagy a kátrányosodás mértéke és a kitermelés alacsony. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a para-amino-szalicilsav előállítása száraz eljárással egyszerűen, jól és kiváló kitermeléssel vitelezhető ki amennyiben a reakcióedénybe meta-amino-fenol és káliumkarbonát mellett kalciumkarbonátot is adagolunk és a reakcióelegyet széndioxid nyomás alatt megfelelő hőfokon elő- és utóreagáltatjuk. A kalciumkarbonát a reakció hőfokán és az adott parciális széndioxid nyomáson nem disszociál és így szénsavfejlesztő anyagként nem fogható fel, hanem olyan konzisztenciát biztosít, mely a heterogén fázisban végbemenő reakció szempontjából lényeges jó keverhetőséget lehetővé teszi. A kalciumkarbonát nem lévén higroszkópos a keletkezett vizet nem köti meg és elősegíti annak eltávolítását. További előnye, hogy a reakciókeverék feldolgozása során derítő hatást fejt ki. Használata esetén az anyag nem sül oda a készülék falához és a kátrányosodás kevésbé jelentkezik. A keletkező víz eltávolítását úgy végezzük, hogy a széndioxidot keringtetjük és eközben víztartalmát erőteljes hűtéssel csapjuk le. Célszerűen úgy járunk el, hogy a meta-amino-fenolból. káliumkarbonátból és kalciumkarbonát-