147967. lajstromszámú szabadalom • Koptató hatásának kitett öntöttvas készülék - elemek és eljárás azok gyártására

Megjelent: 1961. január 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.967. SZÁM 18. c. 12—15. OSZTÁLY — VA—805. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Koptató hatásának kitett öntöttvas készülék-elemek és eljárás azok gyártására Vasipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Gál Zoltán kohómérnök, dr. Hajtó Nándor kohómérnök és Varga Ferenc kohómérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. február 17. Az olyan készülékelemek, amelyek erős kop­tató hatásnak vannak kitéve, mint pl. vas- és fémipari hengerművek hengerei, élelmiszer-, gumi- és festékipari hengerek, cementipari őrlős­testek, őrlőgolyók, páncéllapok, téglagyári nyomó­lapok, hengerköpenyek, törőgyűrűk, őrlőgyűrűk, őrlőkúpok, közlekedési eszközök kerekei, vasúti féktuskók és más hasonlók, cementit-perlit alap­anyagú öntöttvasból, kéregöntvényként készülnek. A kéregöntvény nagy kopásálló részét a cementit alapanyagú külső kéreg képezi. A kéregöntvényeknek azonban az a hátrányuk, hogy ha a kopásálló, aránylag vékony külső ré­teg elhasználódik, az egész készülékelem használ­hatatlanná válik. Lehetséges ezeket a készülék­elemeket teljes egészükben olyan öntöttvasból készíteni, ami ötvöző elemként Ni-t vagy Ni-t és Cr-ot vagy Ni és Cr mellett célszerűen még más ötvözőelemeket is tartalmaz. A Ni és Cr az ön­töttvasat austenites alapanyagúvá teszik és ez ezért nagymértékben ellenáll a koptató hatással szemben azonban a velük készült öntöttvasat jelentékenyen megdrágítják amellett, hogy mind á kettő, de különösen a Ni korlátoltan rendel­kezésre álló fém és benne világviszonylatban is hiány mutatkozik. Találmányunk lényege az, hogy az előzőekben említett koptató hatásnak kitett készülékelemeket teljes egészükben olyan öntöttvasból készítjük, amelyik szokásos kísérőelemeken kívül még cél­szerűen 4—10% Mn-t és 1—10% Si-t, azonkívül még esetenként 0—5% Cu-t is tartalmaz. Az ilyen Ötvöző elemeket tartalmazó öntöttvas austenites alapanyagú és ennek következtében nagymérték­ben kopásálló, amellett előállításához nincs szük­ség drága és korlátoltan beszerezhető Ni és Cr ötvöző fémekre. Az austenites szerkezetűvé alakított öntöttvas még tovább nemesíthető, ha még célszerűen 0,3— 0,6% Mg adagolásával az öntöttvas grafittartalmát gömbgrafittá alakítjuk. Olyan öntvényeknél, amelyeknek falvastagsága nagymértékben eltérő, az austenites szerkezet egyenletes kialakulását hőkezeléssel és azt követő, szokásos módon pl. kemencében vagy olajban vagy vízben történő lehűtéssel biztosítjuk, mi­közben a hőkezelés során az öntvényeket perlit­austenit átalakulási pontjának megfelelő hőfoknál nagyobb hőmérsékleten melegítjük és azon tart­juk. Szabadalmi igénypontok: 1. Koptató hatásnak kitett készülékelem, azzal jellemezve, hogy célszerűen 4—10% Mn-t és 1—10% Si-t, valamint esetenként 0—5% Cu-t tartalmazó öntöttvasból vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti készülékelem, azzal jellemezve, hogy öntöttvas anyaga célszerűen 0,3—0,6% Mg-t is tartalmaz. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti öntöttvas készülékelemek előállítására, azzal jel-" lemez ve, hogy az összetételtől függően a perlit­austenit átalakulási pontnak megfelelő hőfoknál 25—50 CD -kal nagyobb hőmérsékletre melegítjük és azon a falvastagságtól függő ideig tartjuk, majd ezt követőéi«! szokásos módon hűtjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 603593. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom