147953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két vagy többrétegű, de különböző anyagösszetételű félkészáru előállítására

Megjelent: I960.-december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.953. SZÁM ,'""•'--^ ' 7. b.'l—17. OSZTÁLY — SU—237. ALAPSZÁM V .-•-., Eljárás két vagy többrétegű, de különböző anyagösszetételű félkészáru előállítására lemezgyártáshoz Szűcs Endre kohómérnök és Diószegi István technikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. december 20. Ismeretes, hogy a maró- és korróziós hatásoknak kitett berendezéseknél saválló és rozsdamentes acéllemezeket alkalmaznak, amelyek ezen tulaj­donságaikat drága ötvözőelemek (króm, nikkel, molibdén, stb.) útján nyerik. Ezen ötvözőanyag­ból a nemesacélok 6—20%-ot tartalmaznak, ami ezek árát természetesen erősen növeli. • A gyakorlatban előforduló igénybevételek je­lentős részénél a lemeznek csak az egyik oldala van kitéve a maró. vagy korróziós hatásnak és így a másik oldala közönséges olcsó acél is le­het. Erre a célra eddig készítettek két- vagy többrétegű lemezeket, amelyeknél körülbelül a felerésze nemesacél, a teherhordó másik fele kö­zönséges ötvözetlen ,rendszerint lágyacél. Az ilyen rétegelt kivitelű lemezek előállítására kü­lönböző eljárások alakultak ki, amelyek azonos alapkiviteli formája az, hogy két- vagy több sík­lemezt lapjuknál fogva összeillesztenek, az összes éleket hegesztéssel lezárják és lapos kokillákban ötvözetlen acéllal körülöntik. Hevítés után az ön­tött, rétegelt lapokat ismert hengerléssel a kívánt vastagságúra kihengerlik. Ily módon egyszerre két ún. platírozott lemezt nyernek. Hasonló mó­don készítik például a vágószerszámacélokat is, ahol a nagy karbontartalmú éltartórész körül van öntve lágyabb, a kés teherhordóképességét növe­lő más acéllal. Ezen eljárás hátránya, hogy a nemesacél mind­két oldalán nagy anyagveszteséggel és költséges iapmarással vagy . gyalúlással. hidegállapotba elő kell munkálni a körülöntés előtt, továbbá a ré­tegek jó összeheggedése céljából a felületeket költséges eljárással, például előzetes elektrolitikus bevonással kell előkészíteni. A gyakorlati tapasz­talatok szerint még a gondosan előkészített le­mezeknél is nagy a selejtszázalék, mert a rétegek bonthatatlan tapadása az egész felületre egysé­gesen nem biztosíthatók. A találmány szerinti eljárás célja ezen hátrá­nyok kiküszöbölése. Lényege az, hogy a szénacélt felolvasztva forró kokillába öntjük, majd utána az egyidejűleg felolvasztott ötvözött nemesacélt is a még képlékeny állapotú szénacélrétegre önt­jük. A két anyag beöntése közben a centrifugál kokillába alacsony olvadáspontú salakoldó anya­got, például borsav és kalcinált szódát is ada­golunk. A kétfajta acélanyag beöntése után a megdermedt félkészárut a centrifugálkokillából kivesszük, majd az így kapott rétegeitfalú acél­hengert mechanikai megmunkálással, például esz­tergálással lenagyoljuk, majd a hengert egy vagy több helyen átvágjuk, a kapott körívszelvényeket kiegyenesítve lemezzé hengereljük. -A találmány egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük: Két együttjáró 500 kg-os indukciós kemencé­ben felolvasztjuk a két különböző összetételű fé­met. Az egyik kemencében ötvözöttacélt, a má­sikban ötvözetlen acélt. Az olvasztást úgy irányít­juk, hogy a két adat egyidőben készüljön el. Fel­olvadás után először az ötvözetlen acélt öntjük a centrifugálkokillába, előre lemért mennyiség­ben. Öntés közben vagy közvetlen az öntés be­fejezése után kb. 100 g borsav és kalcinált szóda 1 : 1 arányú keverékéből álló sót is szórunk a for­ró kokillába. Ez öntés közben a lefolyó salakkal és a keletkező oxidokkal gyorsan megfolyósodik és kis falysúlya folytán egyenletesen oszlik el az először beöntött acél felületén. Ezután a még elő­zőleg beöntött acél megdermedése előtt a már elő­re elkészített következő felolvasztott ötvözött acélt öntjük be a forgó kokillába, szintén előre lemért mennyiségben, hogy az például 15 mm vastag réteget képezzen ki. A kokillába fellépő centrifugális erő a kis fajsúlyú salakoldó anyag egyenletes elosztását biztosítja és így a két beön­tött különböző fémréteg fémes érintkezése a cent­rifugális erő hatására tökéletesen megvalósul (ösz­szehegged). A kokilla fordulatszáma 250—500 for­dulat/p. A megdermedés után a kapott rétegelt acélhengert úgy a külső, mint a belső felületén esztergapadon lenagyoljuk, hogy a kihengerelen­dő lemez kifogástalan felületét biztosítsuk. Na­gyolás után a hengerpalástot alkotója mentén su­gárirányban egy vagy több helyen átvágjuk, majd 1000—1100 C°-on kalapáccsal vagy sajtó alatt lappá egyengetjük. Az így előállított félkészáru

Next

/
Oldalképek
Tartalom