147922. lajstromszámú szabadalom • Csavarorsós rendszerű hidromotorral hajtott búvármélyszivattyú kőolajtermelő kutakhoz

Meeielenf: 1960. .december 39. ORSZÁGOS TALÄLMÄNT1 HIVATAL ALM 147.922. SZÁM 59. e, OSZT A"! #>—y SZOLGÁLATí TALÁLMÁNY Csavarorsós rendszerű ísídir;;rA* • >.r

1

:

•

*•. k-a.^ív.z A' ti A >.< L •' I 1 Ac s'SOl'í L<u V ;»fi ÍVi.-l, Ilj'kipesí Feltalálók: Hajd« Lajos g<-^e-./m.rnüL. CuíHpcst, t-v , - i <s, A bejelaaíés napja: 1959. ápriiis 29. H (•' •! •j íO ),),'»., m m< ^ 1 i i i í :

J me^-Uv n ' ^ i > J í n i 1 u ne1

<

i i 1( ly uíipjű a LitOűc-i bája, hogy a du l ( le"1

Is c

i h i'll i\ 1 s t oi ^ i ^ (t J i !

i

4 1 : 1 n

itt i i (1

i utói A

n

T

f ^

^ i " uU) i i h ' ) 11 s/i tt u ">, ) t ü 'i m ' (l(U 'ni " 1

i

f 1 i i r 1 n )l< g aj

1 on 1 n % bl lie ^ )1 ' ilo la a7

n t 1 n sa n

1

""-i 3/ mü.jo.iJvjtiyU. Lnixv.^ i.dgj attyút tartó és mozgató, többszáz méter hosszú rudazat az igénybevétel során gyakran elszakad. A szakadás részben statikai és dinamikai igénybevételekre, részben pedig anyagkifáradási okokra vezethető vissza. Ugyanis a hoszszú rudazat felső szakaszát a rudazat önsúlya és a dugattyún nyugvó folyadékoszlop súlya terheli. Ez nagyon mély kutaknál jelentős értékű lehet. A statikai terhelésekből származó erőknél is nagyobb jelentőségűek a dinamikus erőhatásokból származó terhelések. A dugattyú függőleges irányú alternáló mozgást végez és amikor a dugattyú alsó holtponti helyzetéből felfelé kezd mozogni, akkor a dugattyú, a rudazat és a dugattyúra nehezedő folyadékoszlop gyorsításához szükséges erők a rudazat felső szálaiban — ahol az igénybevétel a legnagyobb — gyakran anyaghibásodás jellegű szakadást idéznek elő. A rudazat anyagában esetleg előforduló, pl. egyengetésből származó hajszálrepedések feszültséggyűjtőhelyként szerepelnek és elősegítik a szakadást. A beépített himbával működtetett mélyszivatytyúk által termelt olajmennyiséget csak szűk határok között lehet növelni, mert a dugattyú nagyobb löketszámmal való mozgatásánál a dinamikai erőhatások jelentősen megnövekednek. ismert olyan szivattyúberendezés is, amelynél két egymás alatt elhelyezett dugattyú függőleges "> ' i ni1

1 " n i

i/ < 1 -i >r v

t

iii~ ( ' l 1 J 1 t > j 1 I ' I l| ' W< '. , T . l

t

I . , t<" ^1 ~ ' \ i < ni' ^ j ' v I - . «1 ( I Ut 1 Il ' , ! I ( i ' t

1 l j ) lH , l ( It 'I 1 I < t at a b=>i.. q ii i V (' 'C ' a i d ! -• i •• d A, i endezés"i i -. ., u a ' ( c

szivattyút "> / í 1 v n

'i),)iT meghajló

r> <s > < 1 „;zték. E 1 ' ) i

li JC

a

1

!ii %

i magasság l t \ l U

f(

r -.-( -(Sjl

1

-! )2 szűkmc^ViP^ ]e](iit'i,cn inetj-'ól. Nem e i rm U/f ím» 'to I UH oluj i s '

Livibv. end c í amelynél i / ' \ < n i ii ' 1 i id,-^ A ^° ítriíugás c n TH i Mii lprjt^o i a i(

-| ^k C^C1

PT

, a2

emeli i ma sagtol f '^t e eit > »^ ín-i/ a szi-U<i a i )k s'i k emele-, ni ig /a «határok tv«> )it h aia'ii tto V "ito fpi^ e íz elekti«n(\,i foHiila1s ..mmik clAndosioa követkry-trbt i nem \ aitozt ith i+c> \ szi\ ^tb ú tenr,cl\et e

n

ektiomotoi hai

4

]a

meo pp, közbeepitett tianozfoimatoiola.] es ken^an^ag utánadagoló berendezésen keresztül. A berendezés rendkívül bonyolult. A motor különleges szerkezetű, mert kis külső átmérő mellett nagy teljesítményeket kell leadni. A motor anyagainak megválasztása komoly problémát okoz, mert nagy mélységben, meleg térben (pl. 100—150 C°) dolgozik intenzív hűtési lehetőség nélkül. A kis átmérőjű kutakhoz nem használható ez a típus, mert a motor ilyen kis átmérőjűre nem készíthető el. Ha a termelt olajmennyiség csökken, vagy a termelés elakad, akkor a motor túlmelegszik és tönkremegy. Hátránya, hogy időközönként a szivattyút ki kell építeni a kútból transzformátorolaj és kenőanyag feltöltés céljából, ami nagyon költséges munka, s emellett a kút a termelésből