147907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés feszített betonelemek előállítására

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.907 SZÁM 37. b. OSZTÁLY — JA—365. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés feszített betonelemek előállítására IPARTERV, Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat, ÉM Budapest Feltalálók: Szikszay Gerő gépészmérnök, Budapest, Danczi János technikus, Dunakeszi, Huszka Károly gépészmérnök, Budapest, Szummer Ferenc technikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 5. A találmány gyártási eljárás, amellyel feszített betonelemeket a feszítőerő felvételére is alkalmas mozgó zsaluzatokban lehet kiformázni, a zsaluzatokban levő több elemet egyszerre a zsaluzattal együtt lehet tömöríteni és az elemek kiszerelését, gyártás közbeni és gyártás utáni mozgatását a dolgozók jelentősebb fizikai erőkifejtése nélkül lehet végezni. A feszített betonelemek úgynevezett mozgó feszítőpados rendszerrel végzett, eddig ismert gyártási eljárásainak több hibája van. A feszített betonelemek kiformálását, készítését nem közvetlenül a feszítőpadban, hanem a feszítőpadba helyezett formákban végzik. A formák előállítási ára növeli a betonelemek gyártási költségét, azonkívül a kiszerelési munka is nagyobb, mert először a formát kell kiemelni a betonelemmel együtt a feszítőpadból, azután a betonelemet kell kiszedni a formából. A formák oldalfalai párhuzamosak, ezért a betonelem kiszedésénél a forma oldalfalai deformálódnak. A kb. 4 mm vastag oldalfalak betonelemenként! deformálódása aránylag kevés feszített betonelem legyártása után azt eredményezi, hogy a deformálódott formát nem lehet már a feszítőpadba behelyezni, illetve abból kiemelni. A betonelemet csak ütésekkel lehet a formából kiszedni, aminek következtében a betonelemek és a formák elkerülhetetlenül megsérülnek. Az eddig ismert gyártási eljárásoknál a formába töltött beton tömörítését formánként, egyenként végzik, mert az ismert vibrátorok nem képesek arra, hogy ,több feszített betonelem, illetve forma rázását, vibrálását egyszerre végezzék. A tömörítés alatt álló formát a vibrátor fölemelve tartja a feszítőpadban levő többi, pillanatnyilag nem tömörített betonelemhez képest. Mivel a betonelemekbebebetonozni kívánt, a feszítőpad teljes hosszában kifeszített acélhuzalok betonelemekben levő szakaszai összefüggenek egymással, azért egy-egy betonelem felemelése következtében a szomszédos betonelemek végeinél az acélhuzal ágyazása kilazul és megszűnik a szoros tapadás a beton és az acélhuzal között. Ez a feszített betonelem minőségét rontja. Az eddig ismert és használt vibrátorok sem felelnek meg minden velük szemben támasztott követelménynek. Vannak olyan vibrátorok, amelyeknél a forma és a rezgő elem nincsenek szoros kapcsolatban és nem együtt mozognak. Ennek eredményeként a forma minden egyes löketnél a mozgás felső holtpontjánál eltávolodik a rezgő elemtől és arra az alsó holtpont közelében ráesik. Emiatt a forma és a rezgő elem gyorsan kopnak és a vibrálás művelete alig kibírható zajjal jár. Vannak olyan vibrátorok, amelyknél a forma a vibrátor fölött elhelyezett ellentámaszhoz hozzá van ugyan szorítva és ezért bizonyos mértékig együtt mozog a forma a rezgő elemmel, azonban a forma és a rezgőelem közötti szorító erő nagyságát nem lehet a pillanatnyi követelményeknek megfelelően változtatni. Az eddig ismert vibrátorok a rezgésnek kitett tárgyat nem tudják vízszintes irányban mozgatni, továbbítani. Nagyméretű — általában hosszú — betonozó formák rázásának megvalósítása az eddig ismert berendezésekkel nehézségekbe ütközik. Több ismert vibrátort nemigen lehet egy hosszú, súlyos forma alá helyezni, mert a vibrátorok összehangolt, állandóan azonos fázisú mozgását igen nehéz megvalósítani. Egy nagyteljesítményű vibrátor üzembehelyezésével megoldható ugyan a probléma, ekkor azonban igen nagyméretű, esetleg több tonna súlyú vibrátorasztalra van szükség, amely drága és rövid idő alatt hasznavehetetlenné válik a nagy ütések és súrlódások következtében. Az érlelés befejezése után az egyes feszített betonelemeket összekötő feszített huzalokat eddig elektromos ívlánggal dolgozó készülékkel vágták el. Az ívlánggal törénő vágás jelentős energia