147904. lajstromszámú szabadalom • Miniatűr galvanométeres regisztráló berendezés

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.904. SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — HO—611. ALAPSZÁM Miniatűr galvanométeres regisztráló berendezés Feltalálók: Honfi Ferenc kutatóintézet h. igazgató, Lakatos Sándor tud. kutató, mindketten Budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. október 3. A méréstechnikában egyre gyakrabban merül fel a követelmény, hogy valamely paraméter, je­lenség, vagy folyamat mérőszámmal is jellemez­hető változását folyamatosan figyelemmel kísér­jük. A törekvésünk legtöbbször az, hogy két vál­tozó közötti függvénykapcsolatot derítsünk fel empirikusan. Általában úgy szoktunk eljárni, hogy a függő változó mérésére szolgáló műszer helyzetét fotografikus vagy mechanikus eljárás­sal olyan mozgó papírszalagon rögzítjük, amely­nek a haladási sebessége arányos a független vál­tozóval. Az ilyen módon kapott diagram közvet­lenül megadja a keresett függvénykapcsolat gör­béjét egy derékszögű koordinátarendszerben. Igen sokféle ilyen berendezés, ún. regisztráló berendezés ismeretes. Külön csoportjukat alkotják azok, amelyeknél galvanométerrel mérjük a füg­gő változót. Ezeket általában oszcillográfoknak nevezik. Az oszcillográftól megkívánjak, hogy re­gisztrálás folyamata alatt vizuálisan is figyelem­mel lehessen kísérni a vizsgálat tárgyát képező változást. Azoknál a berendezéseknél, amelyek mechanikus úton direktíróval rögzítik a mozgó papírszalagra a diagramot, a vizuális megfigye­lésre minden további nélkül megvan a lehetőség. Körülményesebb a helyzet azoknál az oszcil­lográfoknál, amelyek optikai úton fényérzékeny papírra, vagy filmre rajzolják az oszcillogramot. Ezeknél ui. a vizuális megfigyelés lehetőségét úgy kell megteremteni, hogy a fényérzékeny regiszt­ráló anyagot a vizuális megfigyelés következtében semmiféle olyan fény ne érhesse, ami az oscil­logram tisztán olvashatóságát előhívás után hát­rányosan befolyásolja. Ezért szokták az ilyen osz­cillográfokat sötétkamrában felállítani, vagy pe­dig rubinvörös üveggel ellátott ablakon keresztül kivezetni a fénymutatónak azt a sugárnyalábját, amelyik a változás vizuális megfigyelésére szol­gál. Mindkét megoldás nyilvánvalóan korlátozza az oszcillográf alkalmazásának lehetőségét. Az el­ső esetben a mérést csak sötétkamrában lehet el­végezni, az utóbbi esetben pedig a vizuális meg­figyelés csak akkor lehetséges, ha a mérőhelyi­ségben az általános megvilágítás olyan kicsi, hogy még a szem különösebb megerőltetése nélkül le­hetséges a rubinvörös szűrő miatt a skálán amúgy is kis fényerővel jelentkező mérőindexet megfi­gyelni. Ezen a hátrányon kíván segíteni az alábbiakban ismertetésre kerülő találmány. A regisztráló berendezés mérőműszere egy olyan szokványos kivitelű Deprez rendszerű gal­vanométer, amelynek lengésidejét, csillapítását és érzékenységét a regisztrálni kívánt folyamat fi­zikai sajátosságainak megfelelően kell megválasz­tani. A galvanométer lengőj ét kettős mutatóval szereljük fel olyképpen, hogy azok ellentétes irányban egy egyenesbe essenek. Az egyik mu­tató, amely a szokványos skála előtt mozog, a műszer vizuális leolvasását teszi lehetővé, a má­sik mutató pedig a regisztrálás célját szolgálja. A regisztrálás céljára szolgáló mutató egy a mutató középállására merőleges helyzetű keskeny rés (0,1—0,05 mm) fölött mozoghat. Ezt a rést pontszerű fényforrás világítja meg úgy, hogy a fénysugarak közel merőlegesen esnek a mutató lengéssíkjára. így a mutató árnyéka rávetődik a fényforrással ellentétes oldalon a mutató lengés­síkjával párhuzamosan kifeszített és a mutató képhelyzete irányában mozgatott fényérzékeny regisztráló szalagra. A fényérzékeny szalag előhí­vása és rögzítése után az oszcillogram fekete ala­pon fehér görbével jelentkezik. Az ismertetett miniatűr galvanométeres regiszt­ráló berendezés előnye, hogy: a) a regisztrálás folyamata alatt a galvanomé­ter mutatójának helyzete minden nehézség nélkül bármikor leolvasható; b) csekély átalakítással bármilyen — a célnak egyébként megfelelő — galvanométerrel kivite­lezhető ; c) nincsenek benne olyan optikai elemek, ame­lyek a berendezés méreteit megnövelnék és hasz­nálat közben nehézkes beállítást vagy beszabá­lyozást tennének szükségessé; d) ha filmet használunk regisztráló anyagként, akkor az oszcillogramnak fényképészeti úton tör­tént sokszorosítása után a felvett görbe fehér ala­pon fekete színű görbeként jelentkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom