147893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegő gáz, illetőleg éghető-gőztartalmának meghatározására

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.893 SZÁM 42. 1. 4. OSZTÁLY — GI—96. ALAPSZÁM Eljárás levegő gáz-, illetőleg éghető-gőz tartalmának meghatározására Giber János vegyészménök (40%) Tamás József vegyészmérnök (40%), Dévay József oki. vegyész (20%), valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. augusztus 17. Egészségvédelmi, munkabiztonsági, gazdaságos­sági stb. szempontokból az ipar igen széles terü­letén van szükség levegő gáz-, illetve éghető gőz­tartalmának meghatározására. Ilyen területek pl. az ásványolaj finomító és felhasználó iparok, műanyag-, gumi-, lakk- és gyógyszeripar, általa-' ban a szervesvegyipar üzemei, továbbá oldószer­es üzemanyag raktárak és bányák (bányalég). Az egyszerűbb szerkezetű berendezést igénylő gázmeghatározó eljárások közül a legérzékenyeb­bek a meghatározandó gáz, illetőleg gőz elége­tésekor fellépő hőmérséklet emelkedés mérésén alapuló eljárások. Egyik ilyen eljárás pl. a benzingőzök meg­határozására leírt módszer, amely a levegő-benzin­gőz keveréket egy égő térben izzó platinaszálon elégeti és ellenállás hőmérővel méri a tér hő­mérsékletét. Ezen eljárás hátránya, hogy a pla­tinaszál izzí fásához felhasznált elektromos feszült­ség ingadozásainak következtében a mért hőmér­séklet nem arányos a benzingőz-tartalommal. Ez a hiba mennyiségileg figyelembe nem vehető. A módszer további hátránya, hogy a .gázminta kiindulási hőmérsékletének — pl. a környezettől függő — ingadozását sem veszi figyelembe. Ezért változó hőmérsékleti térben, különösen magasabb hőfokok esetén az ilyen mérőmódszer használ­hatatlan. A feszültségingadozás okozta hiba kiküszöbölé­sére két égetőtérrel dolgozó eljárást ajánlottak. Ebben az esetben az egyik térbe pl. palackból levegőt bocsátanak és a két tér közötti hőfok­különbséget mérik Wheatstone-hidas módszerrel. A segédlevegő biztosítása a módszert nehézkessé teszi. A gázminta hőfokingadozása által okozott hibát ez a módszer sem küszöböli ki. A fenti módszerek, beállított körülmények kö­zött, bizonyos gázelemzések analitikai célra való elvégzésére használatosak, azonban nem alkalma­sak üzemi körülmények közötti mérésre, baleseti veszély jelzésére alkalmas műszerek működteté­sére, stb. Azt találtuk, hogy levegő éghető gáz-, illetőleg gőztartalma egyszerű módszerrel, az elektromos feszültségingadozások által okozott hibák kiküszö­bölésével, segédlevegő alkalmazása nélkül, a mé­rendő levegő hőmérsékletétől függetlenül, tehát változó hőmérsékleti térben is meghatározható oly módon, hogy a levegő gáz, illetőleg éghető gőz keverékét reaktorban melegítve, esetleg ka­talitikusan elégetjük, majd a keletkező gázkeve­réket eredeti hőmérsékletére hűtjük, ezután egy második reaktortérbe vezetjük, amelyben a körül­mények az égéstől eltekintve, az első reaktor körülményeivel teljesen azonosak, és a két reak­tortér közötti hőmérsékletkülönbséget mérjük. Fenti módszernél az éghető anyag az első tér­ben teljesen elég, az eredeti hőfokára vissza­hűtött, éghető anyagot már nem tartalmazó le­vegő a második térben összehasonlító közegként szerepel. A módszer pontossága a mérendő anyag­tól függően átlagban 5 relatív százalék, érzékeny­sége a mérendő anyag minőségétől és koncent­rációjától függően 0,01—0,1 térfogatszázalék. Találmányunk szerinti eljárás előnyösen alkal­mazható a levegő szerves gáztartalmának meg­határozására, mint pl. metán (bányalég), etán, acetilén, propán, világítógáz stb. esetén. Szerves gőzök meghatározására is előnyösen kivitelezhető, mint pl. benzin, etilacetát, petroléter, éter, ben­zol, alkohol, aceton. Oxigénmeghatározásra is al­kalmas az eljárás; ez esetben segédgázként cél­szerűen hidrogént adagolunk az égőtérbe. Külö­nösen előnyös a módszer, ha a mérendő gáz­elegy több, mint 1—2 térfogat százalék oxigént tartalmaz. Az eljárást célszerű folyamatosan végezni. A gáz elégetését célszerűen üvegből, kvarcból, fémből, kerámiából, speciális műanyagból készült reaktorban végezzük el, amely különböző alakú és méretű lehet. Igen előnyös a csőreaktor alkal­mazása, egyenes vagy hajlított spirál formában. A reaktor mérete a megfelelő kontakt idő biz­tosítása érdekében a mért gáztól, katalizátortól, stb. függ. Az égetéshez szükséges hőt külső elektromos hőközléssel, vagy a térben elhelyezett fémszál izzításával biztosíthatjuk. Különösen előnyösnek bizonyult az izzó platinaszál alkalmazása. Az el­égetést katalizátor jelenlétében, vagy anélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom