147883. lajstromszámú szabadalom • Rostélyelem és bolygató rendszerű tüzelőberendezés

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.883. SZÁM 24. f. OSZTÁLY — EO—102. ALAPSZÁM Rostélyelem és bolygató rendszerű tüzelőberendezés Feltaláló: Erdős Vilmos gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. február 11. A mechanikailag mozgatott lépcsős elrendezésű bolygató rendszerű tüzelőberendezéseket az jellemzi, hogy a beadagolt szilárd halmazállapotú tüzelőanyag, főleg szén előremozgatásának irányában egymást követő lépcsőkben felváltva előre és hátra mozgatott —m— (1. ábra) rostélyelemek és a megelőző és következő lépcsőkben —r—rögzített rostélyelemek vannak elrendezve. A mozgatott rostélyelemek visszafelé való mozgatásánál a megtett útnak megfelelő tüzelőanyag mennyiség esik az alattuk levő rostélyelemekre, mely tüzelőanyagot a következő előre történő mozgatásánál hosszirányban a rostélyfelület vége felé továbbítanak. Aprószemű és portartalmú tüzelőanyagok használata esetén a rostélyelemeket eddig hosszirányú bordákhoz csatlakozó egyenes vagy meghajlított lapokból képezték ki, melyeknek szabad végei a rostélyfelületben egymást kissé túlfedik és a hajlított lapok alsó szárai közel függőleges irányúak (2. és 3. ábrák). Az ismert szerkezeteknél a szomszédos lapok által képezett rostélynyílásokból kilépő légsugarak —1— a tüzelőanyag haladási irányába mutatnak. A rostélyelemek mozgatásánál ez azzal a hátránnyal jár, hogy az égő szénrészecskék a fúvókanyílásokba behatolnak, azokat részben deformálják és elégetik, miért is mint ismeretes, ennél a rendszernél az elemeknek gyakori kicserélése válik szükségessé és emellett az aprószén áthullási vesztesége is számottevő. A találmány olyan rostélyelemeket ismertet (4.,, 5. és 6. ábrák), melyeknél az egymást követő hajlított lapok (szárnyak) —-a— alsó szárai a vízszintessel a szén természetes lejtési szögétől legfeljebb 10 fokkal eltérő —y— szöget zárnak be, ami által egyrészt az áthullási veszteségek csökkenthetők, másrészt a fúvókákon átáramló —1— levegő a rostélylapok felső szárait hatályosan súrolja és hűti. Egyúttal a rostélyszárnyak —f— felső lapjainak a vízszintessel bezárt legnagyobb dőlésszöge legalább 10 fokkal kisebb a szén természetes csúszási szögénél, tehát nem ' nagyobb 30 foknál, hogy a szén mozgatás nélkül ne változtassa helyét. • • ' • A mozgatott rostélyelem.éknél (fi. és 7. ábrák —m—) a hajlított lapok —f— felső szárai által képezett fúvókanyílások —1— kifúvási iránya a tüzelőanyag haladási irányával ellenkező irányban mutat. A találmány szerinti berendezések kiviteli alakjait a 4., 5., 6., 7. ábrákon ismertetem. A 4. ábrán látható vízszintes elrendezésű rostélyelem rögzített rostélyfelülethez szolgál. Az 5. ábrán látható rostélyelem bolygatórendszerű tüzelőberendezéshez (7. ábra), mint rögzített rostélyelem van kiképezve (—r—). A rostélyelem felületének —F— síkja a vízszintes síkkal legfeljebb 20 fokos —ß— szöget zár be. A felső szárnyak —f— síkja a rostélyfelület —F— síkjával legfeljebb 5—12 fokos —«— szöget képeznek. A lapok alsó szárai a vízszintes síkkal 35—55 fokos —y— szöget képeznek. A fúvókanyílások kifúvási iránya a szén haladásának irányában a lejtőn lefelé mutat. A 6. ábra szerinti rostélyelem, mint mozgatott rostély . —m— van kiképezve. A rostélyelem felületének —F— síkja a vízszintes síkkal legfeljebb 20 fokos —ß— szöget zár be. a rostélylapok felső —f— szárai a rostélyfelület síkjával 5—10 fokos —a-— szöget képeznek. A lapok alsó szárai a vízszintes síkkai 35—55 fokos —y— szöget zárnak be. A fúvóka nyílások —1— kifúvási iránya a szén haladásával ellentétes irányban a lejtőn felfelé mutat. Az alsó szárnyaknak a vízszintessel bezárt 35— 55 fokos dőlésszöge az ismert szerkezetekkel szemben azzal az előnnyel bír, hogy a légsugarak a rostélylapok felületeit hatályosan súrolják és hűtik, ezenkívül felhajtó erejük a lejtőn a nehézségi erő komponensével szemben meggátolja, vagy lényegesen csökkenti az aprószén áthullási veszteségeit. Az alsó szárnyak dőlésszögét azért nem ajánlatos 35 foknál kisebbre választani, mert akkor már beállhat a fúvókáknak szén, vagy salakszemcsék által való eldugulása. Az 5. és 6. ábrákon látható, hogy a felső rostélyszárnyakon a rostélyfelület felé szűkülő —s— segédfúvókákat lehet alkalmazni, melyekből kiáramló—S— légsugarak a fúvókákból kiáramló - 1 —sugarakat keresztezik, ezáltal a szénrétegben és a szénréteg fölött turbulens áramlást idéz-