147881. lajstromszámú szabadalom • Többkamrás golyós csőmalomból kifejlesztett körfolyamatos őrlőberendezés

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.881. SZÁM 50. c. OSZTÁLY — El—96. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Többkamrás golyós csőmalomból kifejlesztett körfolyamatos őrlőberendezés Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Beké Béla oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 29. Golyósmalmok üzemeltetésének kiét alapvető kérdése az őrléshez szükséges energiafogyasztás és a keletkezett őrlemény szemcseösszetétele. A golyósmalom egyszerű, átmenő őrléssel való üzemeltetése mindkét szempontból kedvezőtlen, mert a túlőrlés nem kerülhető el és a szemcseösszetétel sem befolyásolható kellőképpen. Ismeretes az a tény, hogy az ipari gyakorlatban kialakult méretű többkamrás malmok esetében a malom hosszának kb. egynegyedénél az őrleménynek már mintegy fele kisebb az előírt minősítő szita nyílásánál, s ez a malom további háromnegyedében nagymértékű részleges túlőrlést eredményez. Kézenfekvő volt tehát az a gondolat, hogy a malom hosszának csak egynegyedét tartsuk meg, amivel az energiafogyasztás is egynegyedére csökken, a malomból kikerülő őrleményből válasszuk le a kellő finomságot már elért szemcséket, az előírtnál durvább szitamaradékot pedig vezessük vissza továbbőrlésre a malomba. Ez a meggondolás vezetett a régen ismert kör folyamatos őrléshez. Ez a módszer viszonylag nagy átmérőjű, az átmérőhöz képest rövid szerkezeti hosszúságú malmot igényel. Ez az eljárás és malomtípus minderi olyan ipari területen elterjedt, ahol csak a szemcsemaximum betartása a fontos, mint az ércelőkészítésben a flotálást megelőző aprításnál, a szénporőrlésnéi szénportüzeléshez, a nyersőrlésnél a cementgyártásban. Nem ez a helyzet azonban az ipar egyik legnagyobb jelentőségű szárazőrlési műveleténél, a cementőrlésnél. A cement kötéséhez a szemcsék kb. 3—30 mikron közötti mérettartománya a legkedvezőbb. Mindmáig általános volt az a felfogás, hogy a cementhez megfelelő szemcseösszetételt csak hosszú őrlési idejű, tehát nagy szerkezeti hosszúságú csőmalomban lehet előállítani. Újabb vizsgálatok kimutatták azonban, hogy a megfelelő szemcseösszetétel rövid Malomban is előállítható. A körfolyamatos őrlési eljárást újabban a nagy szerkezeti hosszúságú többkamrás cementcrlő malmokra is alkalmazzák, de ebben az esetben az osztályozó csak jelentéktelen anyagmennyiséget terel vissza a malomba és így a fajlagos energiafogyasztás javulása nem számottevő. Ez a "megoldás a kis körbenjáró anyagfolyam következtében a malom egyes kamráinak leterhelését nem biztosíthatja. Nagy teljesítményű malmoknál tűrhetetlenül nagy szélosztályozó méretek adódnak, oly annyira, hogy kényszerűségből egy malomhoz két szélosztályozót alkalmaznak, de a szokásos kapcsolásoknál a teherelosztás egyenetlen és az egyik szélosztályozó túlterhelődik. Végeredményben megállapítható, hogy az iparban elterjedt nagy szerkezeti hosszúságú többkamrás malmok körfolyamatos üzemvitele — döntő előnyei ellenére — nem tekinthető megoldottnak. A találmány célja olyan ipari berendezés kidolgozása, amelyik körfolyamatos üzemvitel révén biztosítja a nagy szerkezeti hosszúságú többkamrás golyósmalom számára az egyenletes kamraterhelést, de legalábbis a szélosztályozók egyenletes teherelosztását, az alacsony fajlagos energiafogyasztást és a legkedvezőbb szemcseösszetételt. A találmány tárgya többkamrás golyós csőmalomból kifejlesztett körfolyamatos őrlőberendezés, mely a malom két végén történő adagolással és az őrleménynek, a malom közepén való elvezetésével a malom technológiai hosszát a felére és az egy malomfélhez tartozó szélosztályozó méretét is felére csökkenti, a két malomfél és a két szélosztályozó szimmetrikus terhelését biztosítja és a fajlagos energiafogyasztást, valamint a berendezés súlyát és árát jelentékenyen csökkenti. A berendezés működését három példakáppení kiviteli változat leírása során ismertetjük. A mellékelt ábrák mindegyike egy-egy példaképpeni kiviteli alak elvi vázlatát ábrázolja. Az 1. ábra szerinti példában a nyersanyagnak az 1 tárológaratból való adagolására a 2 adagoló pzolgál, ahonnan a kettéosztott anyagáram fele a 3 golyósmalom egyik végén, az anyagáram