147880. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás félvezető kristályokban kisebbségi töltéshordozók élettartamának mérésére

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALI 147.880. SZÁM '5 21 g. 29-35. OSZTÁLY — EE—708. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés és eljárás félvezető kristályokban kisebbségi töltéshordozók élettartamának mérésére Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Schalk Ervin mérnök, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. október 29. Félvezető kristályokban, különösen germánium tömbökben a kisebbségi töltéshordozók élettarta­mának mérésére rendkívül alkalmas a Morton— Haynes-féle élettartam mérési módszer, melyet Valdes ismertetett (Valdes: Proc. IRE 40, 1952. pp. 1420—1423). Ezen módszer lényege a követ­kező. Fényimpulzussal kisebbségi töltéshordozókat injektálunk a germánium tömbbe és egy kollek­toron mérjük e kollektorra érkező kisebbségi töltéshordozók számát, illetve a kollektoron ezen töltéshordozók hatására folyó áram erősségét. Minthogy az így keletkező áram igen kicsiny és az egyenáram erősítése nehézkes, azért inkább váltóáramú mérési módszerek terjedtek el. A fényt szaggatva a kollektoron váltakozó áram folyik keresztül, amelyet szelektív erősítővel felerősítve a jel/zaj viszony igen kedvezően alakítható. A szaggatás általában forgó szektor segítségével történik, amelyet egy szinkronmotor forgat. Ennek a szinkronmotornak a meghajtó feszült­séget egy generátor szolgáltatja. A jelenleg hasz­nálatos szelektív erősítők általában LC, illetve TT áramkörökkel érik el a szelektivitást, a jel/zaj viszony javítása érdekében kívánatos ezeket az áramköröket minél nagyobb szelektivitásúra ki­alakítani. Ennek hátránya azonban az, hogy a motor fordulatszámának legkisebb ingadozása is a mérési eredményt erősen befolyásolja. Ennek megkerülésére aránylag szélessávú erősítést alkal­mazhatunk, hangoló körök nélkül és a szükséges szelektivitást fázisérzékeny egyenirányító alkal­mazásával érjük el, melynek vezérlő feszültségét egy, a fényszaggatót meghajtó motor által vezé­relt áramú szaggató berendezés szolgáltatja, illetve a motort meghajtó generátorról szedhető le. A fázisérzékeny egyenirányító alkalmazásának feltétele az, hogy a kimeneten megjelenő zavaró feszültségek (Brumm, stb.) amplitúdója a fázis­érzékeny egyenirányító feszültségénél kisebb le­gyen. Ennek biztosítására mind a bemeneti fe­szültségosztót, mind az első fokozatot külön ár­nyékoló burában ajánlatos elhelyezni. Maga az eddig szokásos mérési módszer a kö­vetkező: egy gyakorlatilag állandó spektrális összetételű fényforrásból kiinduló fényt egy opti­kai résen keresztül meghatározott távolságban vetítik egy kollektor szomszédságában egy ger­mánium tömbre. (Megjegyzendő, hogy az optikai rés méretei és a vetítési távolság értékei bizo­nyos határokon belül kell, hogy legyenek, éspedig Valdes említett cikke szerint a rés szélessége max. 0,2-e a rés hosszúságának, a réskép távolsága a kollektortól a réshosszúság négyszeresénél na­gyobb kell, hogy legyen.) A fény által keltett kisebbségi töltéshordozók * hatására a kollektoron keletkező áramot mérik. Ezen mérést különböző kollektor-fénycsík távol­ságoknál és a germánium tömb különböző helyeire vetítve a résképet és helyezve a kollektort, meg­ismétlik a mérést, az így nyert értékeket koordi­náta rendszerbe foglalva felrajzolják. Ha az áram­koordinátákat logaritmikusra, a távolságot lineá­risra választják, akkor a mérési eredmények egy egyenest adnak, melynek hajlásszöge jellemző a diffúziós úthosszra és az élettartamra. Igen komoly hátránya azonban ennek az eddigi. mérési módszernek, hogy eléggé komplikált, végre­hajtása külön szakértelmet igényel, így tömeg­gyártásban nehezen hajtható végre. Ennek oka egyrészt az áramok logaritmikus értékelése, másrészt a mérési pontok erős szóródása, melyek között a legjobb közelítést adó egyenes meghú­zása komoly műszaki ítélőképességet igényel.' Fenti hátrányok kiküszöbölésére az eddigi elv és követelmények teljes fenntartásával olyan be­rendezést, illetve mérési eljárást dolgoztunk ki, melynek pontossága az eddigi módszerével leg­alább egyenértékű, és a régi eljárásnál lényege­sen egyszerűbb lévén, annál sokkal könnyebben végrehajtható anélkül, hogy a mérés gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom