147845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangánnitrát előállítására silány mangánércekből és mosási meddőkből
Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁ 147.845. SZÁM 40. a. 18—51. OSZTÁLY - VI—284. ALAPSZÁM r> SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás mangánnitrát előállítására silány mangánércekből és mosási meddőkből Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Pesty László oki. vegyészmérnök (55%) és Simon Gyula oki. vegyészmérnök (45%), mindketten Budapest A bejelentés napja: 1959. augusztus 29. Az eljárás lényege az, hogy mangánnitrátot silány, 30%-nál kisebb mangántartalmú ércből is gazdaságosan állítsunk elő salétromsavval és oxálsavval, mely utóbbit szintén salétromsavval állítjuk elő szénhidrátokból. Az oldás után az agyagos részeket leszűrjük, az oldatot pedig kristályosítással vagy más vegyi eljárással tisztítjuk. A találmány célja oly alacsony mangántartalmú ércek értékesítése, melyeknek feldolgozása eddig nem volt gazdaságos. Mint tudvalevő, egyes mangánércbányákban a dúsítási eljárás után elég tekintélyes mangánmennyiség megy veszendőbe azáltal, hogy a mosási meddőben sokszor 20% mangántartalmat meghaladó ércmennyiség eddig nem volt értékesíthető. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy oxálsavval kombinált salétromsavas eljárással oldjuk a mangánércet, amikor is mangánnitrátot nyerünk, melyet kristályosítással, vagy egyéb vegyi eljárással tisztítunk. A mosási meddő zömét alkotó agyagos-szilikátos termék a salétromsavas-oxálsavas eljárás után egyszerű szűréssel, könnyen eltávolítható. Azt találtuk, hogy a drága oxálsav helyett igen előnyösen és gazdaságosan alkalmazhatunk különféle szénhidrátokból álló szerves anyagokat, pl. nyers vagy főzött burgonyát, lisztet, keményítőt, cellulózét, melaszt, cukrot stb.-t, amelyek a salétromsav hatására oxálsavvá alakulnak át, s az alábbi folyamat értelmében oldják a mangánérceket: (COOH)2 + Mn02 + 2HN03 = = Mn[N03 ] 2 + 2 C02 + 2 H 2 0 Példa: 1. 100 g ércporhoz kb. 200 ml oly cc. salétromsavat adunk, melyet előzőleg 1 : 4 arányban hígítottunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági 2. Az 1. alatti ércmennyiségnek megfelelően 20 g liszthez 140 ml 65%-os salétromsavat és 50 ml vizet adunk. A lisztet előbb hidegen, majd enyhe melegítéssel elroncsoljuk, míg nitrózus gázok szabadulnak fel. A folyamat később igen hevesen folyik le. Ezután a 2. reakciós terméket lassan beleuntjuk az 1. számú érc -4- salétromsavból álló keverékbe, a reaktorba, kis részletekben, hogy habzási veszteségünk ne legyen. Amikor a reakció hevessége enyhült, még kb. 4 órán át vízfürdőn melegítjük az elegyet. A reakció befejezése után az oldhatatlanul visszamaradt agyagos-szilikátos iszapot szűréssel eltávolítjuk és a szűredékből a mangánnitrátot kristályosítással választjuk ki. Az eljárás gazdaságosságának növelésére célszerű, hogy a szénhidrátok, pl. a liszt elroncsolásánál keletkező nitrózus gőzöket ellenáramú rendszerben rekuperációs úton visszanyerjük. A fenti eljárással készült mangátnitrát olcsóságánál fogva, további mangánsó gyártásnak pl. mangánszulfát, mangánklorid, kálium vagy nátriumpermanganátnak kiindulási bázisát képezheti. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mangánnitrát előállítására, azáltal jellemezve, hogy silány, 30%-nál kisebb mangántartalmú ércet, vagy ún. mosási meddőt salétromsavval és oxálsavval oldunk, majd az agyagos részeket leszűrjük, végül pedig az oldatot kristályosítással, vagy más vegyi úton tisztítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az eljáráshoz szükséges oxálsavat magában a reaktorban szerves anyagokból, pl. burgonyából és/vagy lisztből és/vagy cukorból és/vagy keményítőből salétromsav jelenlétében állítjuk elő. és Jogi Könyvkiadó Igazgatója" * 603009. Ten.' Nyomda, BudaDest V.. Balassi Bálint utc? 21—23.
