147837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek polimerizálásához közegként alkalmazott folyékony szénhidrogének tisztítására
Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.837. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — SE-929. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás olefinek polimerizálásához közegként alkalmazott folyékony szénhidrogének tisztítására Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet Feltalálók: Yáradi József és Simon Artúr vegyészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. május 21. Az etilén és más olefinek polimerizálását, fémalkil (többnyire alumíniumalkil), és átmeneti fém sója (többnyire titánklorid) katalizátor jelenlétében végzik. A katalizátort folyékony szénhidrogénben oldják és a polimerizációt is e folyékony közegben folyamato'sítják. A polimerizálás befejezte után a katalizátort pl. alkohollal elbontják, majd a polimert a folyadéktól elkülönítik. Mivel a polimerizálásnál nagymennyiségű oldószert alkalmaznak, azt igyekeznek regenerálni, polimerizációra újra alkalmassá tenni. A polimerizálási folyamat szennyezésekre rendkívül érzékeny, a regenerált szénhidrogénnek igen nagyfokú tisztaságát kell biztosítani, illetőleg meg kell tisztítani. Számos szabadalom foglalkozik effajta eljárásoknál szereplő folyékony szénhidrogének tisztításával. Ezeknek egy része magasabb hőmérsékleten' katalízises hidrálást javasol, mások a katalizátorkomponensek egyikével vagy mindkettőjével kezeli a szénhidrogént. Ismét mások kénsavas raffinálást AICI3-0S kezelést stb. javasolnak. Azt tapasztaltuk, hogy ezen eljárások bármelyikének alkalmazása sem tette a folyékony szénhidrogént alkalmassá arra, hogy újabb polimerizáció ugyanolyan sebességgel és katalizátorfogyasztással menjen végbe, mint még nem regenerált, szennyezéseket nem tartalmazó friss folyékony szénhidrogén esetén. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a folyékony szénhidrogéneket hatásosan regenerálhatjuk, ha azokat oxigéntartalmú gázzal, előnyösen levegővel hozzuk érintkezésbe, pl. az oxigéntartalmú gázt a szénhidrogénen átbuborékoltatjuk. E kezelés folyamán az oldatban levő vagy kolloid szennyezések jól szűrhető alakban kiválnak és így könnyen eltávolíthatók. Előnyös, ha az oxigéntartalmú gázzal való kezelést túlnyomáson, pl. 3—4 atmoszféra nyomáson végezzük. Célszerűen úgy járunk el, hogy az olefin monomer polimerizálása után a folyékony szénhidrogén főtömegét a csapadéktól elkülönítjük, mely a polimerizátumot. katalizátort és még folyékony szénhidrogént tartalmaz. Az elkülönített _szénhidrogént oxigéntartalmú gázzal kezeljük, a polimerizátumban visszamaradó folyékony szénhidrogént pedig a katalizátor elbontása után dolgozzuk fel. A katalizátort rendszerint alkohollal bontjuk el, amikor' is folyékony szénhidrogén-alkohol elegyet kapunk. Ezt az elegyet célszerűen úgy regeneráljuk, hogy az alkoholt azeotroposan ledesztilláljuk. Az így kapott alkohol-szénhidrogén elegyet katalizátor bontásához újból felhasználhatjuk. A desztillálásnál visszamaradó kisebb mennyiségű folyékony szénhidrogént oxigéntartalmú gázzal, mint fentebb ismertettük, regenerálhatjuk. A folyékony szénhidrogénnek azt a részét, amely a katalizátorbontó szert is tartalmazza, regenerálás nélkül is újabb polimerizátum bontására is felhasználhatjuk. 1. példa: 1000 ml motorbenzinbe (F. p. 80—120) 150 ml benzinben oldott 3.4 g TiCU-et keverünk, majd ugyancsak 150 ml benzinben oldott 4.5 g trietilalumíniumot adunk hozzá. Ezután etilént buborékoltatunk át a keletkezett szuszpenzión (2 lit/perc). A szokásos módon kapott csapadékot leszűrjük. Szűredékként 1100 ml benzint kapunk. A csapadékhoz, mely 50 g polietilént és 100 g benzint, valamint a katalizátort tartalmazza, keverés közben 200 g metilalkoholt. 800 g benzint tartalmazó elegyet adunk. így a képződött polietilénről a katalizátort, eltávolítjuk. Szűrés után az alkoholos benzin hozzáadását és keverést, valamint. a szűrést megismételjük. Szűredékként 1700 ml benzint és 400 ml metanol elegyét kapjuk. A fentiek értelmében két egymástól elkülöní-IfföMŰAHlWfó
