147836. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros fázis és amplitudo diszkriminátor

Megjelent: 1960. december 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ABADALMI LEÍRÁS 147.836. SZÁM 21. a\ 35—42. OSZTÁLY — SE—918. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Tranzisztoros fázis és amplitúdó diszkriminátor Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Feltalálók: Német József technikus, Budapest, Préda Zoltán ok!, gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 8. A találmány fázis- és amplitudó-diszkriminátor kapcsolás elrendezésre vonatkozik. Ismeretesek fázis és amplitúdó diszkrimináto­rok, amelyek 2 váltakozó áram állandó ampli­túdó melletti, változó relatív fázisszög változását jelzik, vagy állandó relatív fázisszög mellett vál­tozó amplitúdó jelzésre, alkalmasak, vagy pedig e kettő kombinációjának változását mutatják. Ilyen berendezéseket -használnak például forgó­részek kiegyensúlyozására szolgáló gépeknél fá­zisdetektor céljára a kiegyensúlyozatlanság foká­nak és helyének megállapítása céljából. Ezeknek a berendezéseknek az a hátrányuk, hogy érzé­kenységük nem megfelelő és általában külön áramforrásokat is kívánnak, amelyek többletkölt­séget jelentenek. A találmány szerinti elrendezés fenti hátrányo­kat kiküszöböli és legalább egy nagyságrenddel érzékenyebb, mint az ismert — diódákkal — mű­ködő kapcsoláselrendezések. Lehetővé teszi több­letköltség nélkül a kiegyensúlyozó gépek nagyobb érzékenységgel történő alkalmazását, vagy pedig azonos érzékenység mellett durvább indikáló mű­szer felhasználásával költségcsökkenést tesz lehe­tővé. A találmány szerinti kapcsolás minden olyan helyen felhasználható, ahol fázis vagy amplitúdó detektálásra, vagy egyszerre mindkettőre van szükség, mint például nyúlásmérő hidaknál, in­duktív és kapacitív mérőhidaknál, vagy rádió- és televíziós vevő aránydetektorai helyett, ahol erő­sítőt is pótolhat. A találmány szerinti fázis és amplitúdó diszkri­niinátor kapcsoláselrendezésnek az a lényege, hogy két azonos kivitelű, ellenütemben kapcsolt tran­zisztora, a tranzisztorok kollektor-emitterkörébe iktatott és egyben a tranzisztorok működési ener­giáját szolgáltató referenciajelet közvetítő szerve és az emitter-báziskörbe iktatott, a mérendő je­let közvetítő szerve van. A jeleket közvetítő szer­vek transzformátorok vagy például ellenállások lehetnek és a hőváltozások kiküszöbölésére az emitterkörbe kapcsolt ellenállás szolgálhat. Ameny­nyiben a berendezés érzékenységét növelni kíván­juk, úgy az emitter kollektor körbe megfelelő polaritással egyenfeszültségű áramforrást iktat­hatunk. A bázisfeszültség beállítására kondenzátor és ellenállás szolgál. Hogy a rendszert elektromo­san nullázni lehessen, potenciömétert iktatunk be, amely egyben annak az ellenállásnak szerepét is betölti, amelynek két végére a jelzőműszert kötjük és amely ellenálláson létesülő feszültség­esést mutatja a műszer. A találmányt lényegének jobb megértése céljá­ból a rajz alapján kiviteli példák kapcsán részle­tesebben ismertetjük. Az 1 .ábra olyan kapcsoláselrendezést mutat, amelynél a tranzisztorok előfeszültségét külön ellenállások szabályozzák. A 2. ábra olyan kapcsoláselrendezést mutat, amelynél az előfeszültség külön ellenállás nélkül, önműködően áll be. A 3. ábra olyan kapcsoláselrendezést mutat, amelynél hőkompenzáló potenciométer van alkal­mazva, míg a 4. ábrában olyan kapcsolást mutatunk be, amelynél érzékenységnövelő áramforrás van be­kötve. Az egyes ábrákon azonos alkatrészeket azonos jelzéssel látunk el. Amint az 1. ábrából látható, Vi, V2 tranzisz­torok ellenütemben vannak kötve és báziselőfe­szültségük biztosítására R ellenállások és C kapa­citások szolgálnak. A referenciajelet Ti transzfor­mátoron keresztül tápláljuk be, amely a tranzisz­torok emitter-kollektor-körébe van kötve, P po­tenciométer közbeiktatásával. A P— potenciomé­ter középkivezetés a rendszer nullázására szolgál. A mérendő jelet T2 transzformátorral C kapaci­tásokon keresztül tápláljuk a- tranzisztorok emit­ter-báziskörébe és ezzel a jellel vezéreljük az emitter-kollektor körben folyó áramot, amely P potencióméteren feszültségesést létesít. Ez a fe­szültségesés akkor maximális, ha a mérendő és

Next

/
Oldalképek
Tartalom