147829. lajstromszámú szabadalom • Berendezés esztergapadok pótlólagos automatizálására
Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.829. SZÁM 49. a. 20—37. OSZTÁLY — Rí—95. ALAPSZÁM Berendezés esztergapadok pótlólagos automatizálására A Magyar Állam, mint a feltaláló: Ritter Endre gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. május 25. Az ismert automatikus esztergapadok működése elvileg kétfajta automatikus vezérlésen alapszik. 1. Programvezérlés, amelynél a vezérlőberendezés emberi előkészítés, beállítás után a szerszámgéppel a megmunkáláshoz szükséges mozgásokat a beállított sorrendben és mértékben végrehajtja. 2. Szabályozó automatika, mely a megszabott térben és időben változó paraméterek szerint működteti a szerszámgép egyes szerveit. Ide tartoznak a másoló automaták, melyek előre elkészített, a végzendő mozgás méretének megfelelő minták körvonalának megfelelően befolyásolják a mellékmozgásokat. Vannak továbbá olyan megoldások is, melyeknél az a szerv, mely a gép mozgásait egymás után vezérli, nem minta, {tehát a készítendő mintadarab körvonala szerint kialakított lemez, vagy mesterdiarab), hanem a szükséges mozgásokat vezérlő paramétereket, pl. mágneses szalaggal rögzített, vagy papírszalagon lyukasztással rögzített jelek révén tartalmazza. Ugyancsak a szabályozó automatikához tartoznak azok a berendezések is, melyek a szerszámgép, pl. esztergapad főorsójának, vagy valamely mellékmozgásának sebességét önműködően szabályozzák. A szabályozás a munkadarab átmérőjének változtatására, a leválasztott forgácskeresztmetszet befolyására, vagy más tényezők változására következhetík be. Korszerű félautomata és automata esztergapadokon az 1. és 2.. pontban ismertetett mindkétfajta automatika egyaránt és egymás mellett is előfordul. Ilyen jellegű félautomata és automata esztergák eddig olyan kedvező üzemi eredményeket mutattak fel, hogy már régóta törekednek a meglevő esztergapadok tökéletesítésére oly módon, hogy a fenti automatikus műveletek előnyeit kisebb-nagyobb mértékben megvalósítsák. E téren nagyon elterjedtek a másoló készülékek, melyek többségét pótlólag fel lehet szerelni az esztergapadra. Pl. a hidrofix elnevezésű másoló készülék. Ezzel az esztergapad # sokkal előnyösebben üzemelhető, a beállítás és egyéb mellékidők jelentősen lecsökkennek. Az ilyen készülékek használata azonban a megmunkáló folyamatban az esztergályos jelenlétét nem nélkülözhetik. Ismeretesek ezenkívül olyan kísérleti megoldások is, melyek a meglevő szerszámgépek átalakításával vezérlő és végrehajtó elemek fel- és beszerelése a szerszámgép egyes részeinek kicserélése révén, azokat félautomatikus üzemre alkalmassá teszik. Az automatizálás ez esetben automata munkaciklus megvalósítására szokott kiterjedni, egyszerű vagy bonyolultabb munkasorrendű programvezérlés révén. E megoldás hátránya, hogy minden géptípusra külön-külön kell kialakítani. Az automata ciklus megvalósító eszterga félautomaták eddig a gyakorlatban túlnyomórészt kifejezetten erre a célra külön szerkesztett gépek. A találmány célja igen magasfokú félautomatikus működést a nem automata esztergapadra megvalósítani önálló szerkezeti egységek felszerelésével oly módon, hogy az esztergapad meglevő szerkezetén a felerősítéshez szükséges furatok kivételével változtatást eszközölni nem kell. A találmány lényege olyan berendezés esztergapadok pótlólagos automatizálására, amelynek hidraulikusan működő másolószánja, gyors menetet biztosító szerkezete, dugattyús szervomotorjai, előtolás sebességváltója és ezeket vezérlő olyan villamos vezérlőszerve van, amely végálláskapcsokkal és mágneseskapcsokkal bír és amelyek olyan villamos kapcsolásban vannak, hogy mindig az előző művelet befejezése indítja a következő műveletet, továbbá a berendezéshez tartozó felsorolt szerkezetek úgy vannak kialakítva, hogy azok a meglevő esztergapadokra anélkül felszerelhetők, hogy az esztergapadon bármilyen átalakítást kellene végezni. A találmány szerinti berendezés, illetve szerkezetek előnye, hogy lehetővé teszi a villamosvezérlés olyan kialakítását, melynél központi vezértengely nincs, hanem az egyik művelet befejezése indítja a következő műveletet végálláskapcsolók, segédérintkezők, vagy tároló jelfogók átkapcsolása révén. Ezáltal a szerszámgép automatizálását anélkül teszi lehetővé, hogy a különböző gépek, esztergapadok meglevő szerkezetén módosítást kelljen végrehajtani, ugyanis az automatizálást megvalósító szerkezeteket az esztergapadra kívülről szereljük fel. Ez a megoldás lehetővé teszi az automatizálást megvalósító elemek tipizálását is ezáltal nagyobb mennyiségben, sorozatban, olcsóbban gyártható. Ezenkívül előnyük még, hogy
