147829. lajstromszámú szabadalom • Berendezés esztergapadok pótlólagos automatizálására

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.829. SZÁM 49. a. 20—37. OSZTÁLY — Rí—95. ALAPSZÁM Berendezés esztergapadok pótlólagos automatizálására A Magyar Állam, mint a feltaláló: Ritter Endre gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. május 25. Az ismert automatikus esztergapadok működése elvileg kétfajta automatikus vezérlésen alapszik. 1. Programvezérlés, amelynél a vezérlőberende­zés emberi előkészítés, beállítás után a szerszám­géppel a megmunkáláshoz szükséges mozgásokat a beállított sorrendben és mértékben végrehajt­ja. 2. Szabályozó automatika, mely a megszabott térben és időben változó paraméterek szerint mű­ködteti a szerszámgép egyes szerveit. Ide tartoz­nak a másoló automaták, melyek előre elkészített, a végzendő mozgás méretének megfelelő minták körvonalának megfelelően befolyásolják a mellék­mozgásokat. Vannak továbbá olyan megoldások is, melyeknél az a szerv, mely a gép mozgásait egymás után vezérli, nem minta, {tehát a készí­tendő mintadarab körvonala szerint kialakított lemez, vagy mesterdiarab), hanem a szükséges mozgásokat vezérlő paramétereket, pl. mágneses szalaggal rögzített, vagy papírszalagon lyukasztás­sal rögzített jelek révén tartalmazza. Ugyancsak a szabályozó automatikához tartoznak azok a beren­dezések is, melyek a szerszámgép, pl. esztergapad főorsójának, vagy valamely mellékmozgásának sebességét önműködően szabályozzák. A szabályo­zás a munkadarab átmérőjének változtatására, a leválasztott forgácskeresztmetszet befolyására, vagy más tényezők változására következhetík be. Korszerű félautomata és automata esztergapa­dokon az 1. és 2.. pontban ismertetett mindkét­fajta automatika egyaránt és egymás mellett is előfordul. Ilyen jellegű félautomata és automata esztergák eddig olyan kedvező üzemi eredménye­ket mutattak fel, hogy már régóta törekednek a meglevő esztergapadok tökéletesítésére oly mó­don, hogy a fenti automatikus műveletek előnyeit kisebb-nagyobb mértékben megvalósítsák. E té­ren nagyon elterjedtek a másoló készülékek, me­lyek többségét pótlólag fel lehet szerelni az esz­tergapadra. Pl. a hidrofix elnevezésű másoló ké­szülék. Ezzel az esztergapad # sokkal előnyösebben üzemelhető, a beállítás és egyéb mellékidők jelen­tősen lecsökkennek. Az ilyen készülékek haszná­lata azonban a megmunkáló folyamatban az esz­tergályos jelenlétét nem nélkülözhetik. Ismerete­sek ezenkívül olyan kísérleti megoldások is, melyek a meglevő szerszámgépek átalakításával vezérlő és végrehajtó elemek fel- és beszerelése a szerszám­gép egyes részeinek kicserélése révén, azokat félautomatikus üzemre alkalmassá teszik. Az au­tomatizálás ez esetben automata munkaciklus megvalósítására szokott kiterjedni, egyszerű vagy bonyolultabb munkasorrendű programvezérlés ré­vén. E megoldás hátránya, hogy minden géptípus­ra külön-külön kell kialakítani. Az automata cik­lus megvalósító eszterga félautomaták eddig a gyakorlatban túlnyomórészt kifejezetten erre a célra külön szerkesztett gépek. A találmány célja igen magasfokú félautomati­kus működést a nem automata esztergapadra megvalósítani önálló szerkezeti egységek felsze­relésével oly módon, hogy az esztergapad meg­levő szerkezetén a felerősítéshez szükséges fu­ratok kivételével változtatást eszközölni nem kell. A találmány lényege olyan berendezés eszter­gapadok pótlólagos automatizálására, amelynek hidraulikusan működő másolószánja, gyors me­netet biztosító szerkezete, dugattyús szervomo­torjai, előtolás sebességváltója és ezeket vezérlő olyan villamos vezérlőszerve van, amely végál­láskapcsokkal és mágneseskapcsokkal bír és ame­lyek olyan villamos kapcsolásban vannak, hogy mindig az előző művelet befejezése indítja a kö­vetkező műveletet, továbbá a berendezéshez tar­tozó felsorolt szerkezetek úgy vannak kialakítva, hogy azok a meglevő esztergapadokra anélkül fel­szerelhetők, hogy az esztergapadon bármilyen át­alakítást kellene végezni. A találmány szerinti berendezés, illetve szer­kezetek előnye, hogy lehetővé teszi a villamos­vezérlés olyan kialakítását, melynél központi ve­zértengely nincs, hanem az egyik művelet befe­jezése indítja a következő műveletet végálláskap­csolók, segédérintkezők, vagy tároló jelfogók átkap­csolása révén. Ezáltal a szerszámgép automatizálását anélkül teszi lehetővé, hogy a különböző gépek, esztergapadok meglevő szerkezetén módosítást kelljen végrehajtani, ugyanis az automatizálást megvalósító szerkezeteket az esztergapadra kívül­ről szereljük fel. Ez a megoldás lehetővé teszi az automatizálást megvalósító elemek tipizálását is ezáltal nagyobb mennyiségben, sorozatban, ol­csóbban gyártható. Ezenkívül előnyük még, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom