147827. lajstromszámú szabadalom • Jacquard-mechanizmussal vezérelt szőnyegcsomózó gép

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 147.827. SZÁM 86. d: 25. d. OSZTÁLY — PE—359. ALAPSZÁM Jacquard-mechanizmussal vezérelt szőnyegcsomózó gép Feltaláló: Perl Sándor textilmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 24. A találmány Jacquard-mechanizmussal vezérelt szőnyegcsomózó gépre vonatkozik, mely hasonló rendeltetésű ismert gépeknél lényegesen egyszerűbb szerkezetű és működésű. A találmány szerinti szőnyegcsomózó gép ilyfajta ismert gépektől abban különbözik, hogy a tetszőleges számú és színű csomózó fonalat sínben mozgatható, egymás fölött elrendezett fonalvezetők táplálják be, melyeknek nyúlványai a sínből kiállnak és mely fonalvezetőket a Jacquardhasábon felfekvő lyukkártya oly értelemben befolyásolja, hogy csupán a kártyalyukkal szembenfekvő fonalvezető marad a helyén, míg a többit a kártyahasáb a sínből kitolja ós hogy a vezetősínben helyzetében maradt fonalvezetőt, célszerűen fogaskerékből és fogazott rúdból álló emelőszerkezet hozza a csomózási szintbe, melyben minden fonalvezetőhöz egy-egy csipesz tartozik. A fonalvezetők száma a láncpárok számának felel meg. A gép teljes szélességében rendszerint kb. 300 darab van. A találmány egyéb ismérvei az alábbi leírásból és az ahhoz csatolt igénypontokból tűnnek ki. Az 1. ábra a csomózó fonalakat egy sorba beállító szerkezet homloknézete. A 2. ábra részletrajz. A 3. ábra egy fonalvezetőn át vett metszet. A 4a—4f. ábrák a csomóképzés különböző fázisait szemléltetik. Az 5. ábra a csomózó szerkezet felülnézete. Az 1. ábrán fel nem tüntetett cséveállványról a láncfonalpároknak megfelelő számú különböző színű 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 fonal fut le. E fonalakat az 1. ábra szerinti szerkezet hozza a csomózási szintbe. 1 m széles szőnyeg szövéséhez szükséges kb. 600 láncfonal 300 láncfonalpárat alkot, mely ugyanannyi csomót igényel. A különböző színű 1—7 fonalak a fel nem. tüntetett cséveállványról a 8 fonalvezetők 10 csatornáiba kerülnek (3. ábra). Minden fonalvezetőből 9 kiszögelés nyúlik ki. A fonalyezetők a 11 sínben illetve annak vízszintes furataiban egymás fölött foglalnak helyet és vízszintes irányban eltolhatók Az 1. ábra szerinti helyzetben valamennyi 8 fonalvezetőnek 9 nyúlványa kiáll a 11 sínből. A fonalvezetőket a J-Jacquard-hasáb oldalai körül futó, lyukasztott 12 keménypapírkártyák önmagában ismert módon mozgatják. A Jacquard-hasáb ismert módon a 11 sínpárhoz közelítő és attól távolodó egyenesvonalú mozgást és szakaszos körforgást végez. Miután az ezen mozgásokat végző szervek önmagukban ismeretesek, ezek'a rajzon csak vázlatosan vannak feltüntetve és ismertetésüktől eltekintek. Csak annyit kell megemlítenem., hogy ott ahol a 12 keménypapírkártyán lyuk van, az ezen lyukkal szembenfekvő 8 fonaivezető helyén fog maradni, míg a 12 kártya át nem lyukasztott részével szembenfekvő 8 fonalvezetők a 11 sínből kitolatnak (2. ábra). A feltüntetett példában a hét fonaivezető közül csupán egy, felülről a második, maradt a helyén. A 12 keménypapírkártyán tehát ott verünk lyukat, ahol azt akarjuk, hogy a kívánt színű fonal jöjjön a gép teljes szélességében a rajzon 15 hivatkozási jellel megjelölt szintbe, ahol a később ismertetendő, a gépi csomózást megindító csipeszek vannak elrendezve. A 11 sínből ki nem tóit 8 fonalvezetőket a 13 fogaskerékből és 14 fogasrúdból álló hajtómű hozza a csomózási szintbe. A 11 sínből kitolt 8 fonalvezetőket, a művelet befejezése után, egy a rajzon fel nem tüntetett lemez hozza vissza az eredeti helyzetbe. Az 5. ábrán példaképpen feltüntetett mechanikai csomózószerkezet ismertetése előtt a 4a—4L ábrák nyomán röviden leírom a csomóképzés egyes fázisait oly célból, hogy a mechanikai csomózó szerkezet ismertetése során az egyes ábrákon feltüntetett csomózási fázisokra hivatkozhassam. Csomó létesítése céljából a csomózó szerkezet 14 csipesze megfogja az 1 fonal végét (4a. ábra) A csomók létesítéséhez szükséges mozgásokat a következő szervek eszközlik: két egymásfelé né ző kengyel, mely kengyeleket fogaskerék és fo gasrúdhajtás a fonalvég kihúzási irányában és azzal ellentétes irányban ide-oda mozgatja, továbbá az egyik kengyel harántirányban elrendezett rúd, melyen a csipeszek végei vannak megerősítve és mely tengelyirányú mozgást végez, továbbá a másik kengyel hosszirányában elhelyezett, egymáshoz képest elmozgatható rúdpár, mely rudak fogópárokat hordanak.