147824. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés nagy dinamikus sávú többfokozatú erősítőknél a szekunder túlrezgések elnyomására
Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁ 147.824. SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY — OA—184. ALAPSZÁM Kapcsolási berendezés nagy dinamikus sávú többfokozatú erősítőknél a szekunder túlrezgések elnyomására Obraz Jaroslav mérnök, műszaki tisztviselő, Praha, Csehszlovákia A bejelentés napja: 1957. október 26. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. október 26. A találmány nagy dinamikus sávú erősítő, amelyet különösen roncsolásmentes anyagvizsgálathoz való ultrahangos impulzusreflexióval dolgozó készülékeknél alkalmaznak, amikoris impulzussorozatokat kell erősíteni. Nagy dinamikus sávon az erősített jelek maximális és minimális értékeinek, tehát például az adóimpulzus és defektoszkópban .keltett reflexiós impulzus viszonyát értjük, amelynek értéke 103 /10-2—10 3 /10~ 4 Vss, vagyis 10 5 -Ál0 7 Vss határok között van. Ezen impulzusok némelyikének csúcsfeszültsége több nagyságrenddel meghaladhatja a sorozat többi impulzusának csúcsfeszültségét, ami erősítéskor az erősítő működését befolyásoló túlrezgéseket okozhat. Az ismert erősítő kapcsolásoknál észlelt túlrezgések keletkezését a rajz alapján világítjuk meg, amelyből egyúttal a túlrezgések elnyomására való találmány szerinti kapcsolási berendezés mibenléte is kitűnik. Az la. ábra impulzusreflexióval dolgozó készülékekkel keltett típusos impulzussorozatot tüntet föl. Az lb.—If. ábrákon az egyes erősítő fokozatokban keletkező túlrezgések láthatók. A 2. ábra a túlrezgések elnyomásához való szokásos kapcsolási berendezés kapcsolási vázlata. A 3. ábrán a szekunder túlrezgések elnyomására való, választó kondenzátoros diódával dolgozó találmány szerinti kapcsolási berendezés kapcsolási vázlata látható. Végül a 4. ábra a szekunder túlrezgések elnyomására való találmány szerinti kapcsolási berendezés oly példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata, amely választó kondenzátor nélkül, de feszültségosztóval kapcsolatban dolgozik. Az ultrahangos impulzusreflexióval dolgozó szokásos készülékekkel kapott jelek az la. ábrán láthatók. Itt V (például elektroakusztikus átalakítóval adott) impulzust jelöl. A I, II és III impulzusok oly jeleket alkotnak, amelyek a vizsgált darabban visszavert impulzusokból keletkeznek. A V jelek szokásos módon 102—10 3 V ss értékűek, a közvetlenül ezután következő I, II és III jelek értéke viszont mindössze 10-4 —10~ 2 V ss - A V. ss szimbólum ebben az esetben a jelcsúcstól jelcsúcsig terjedő feszültséget jelzi, ami tehát a nullvonal fölött és alatt elhelyezkedő, vagyis pozitív és negatív félhullámokból álló jel esetén azt jelenti, hogy a maximális pozitív és a maximális negatív jelfeszültség értékének összegét adja meg. Ez a meghatározás az idevágó szakirodalomban szokásos. A V jelek tehát legalább négy nagyságrenddel meghaladják az I, II és III jeleket. Az utóbbi jelek indikálása végetí tehát többfokozatú erősítésre van szükség. Az első erősítő fokozatban a V jeleket határolják és egyenirányítják. Ennek következtében, amint az lb. ábrán látható, a jelet alkotó rezgésvonulat derékszögű burkoló görbéje jön létre. Az első és második erősítő fokozat közötti RC csatoló tagon való áthaladás után ellentétes polarítású P tűlrezgés keletkezik, amelyet primer túlrezgésnek neveznek. Ez a folyamat az le. ábrán látható, ahol a többi I, II és III jel egjyszerűség és áttekinthetőség végett nincs föltüntetve. RC csatoló tag kondenzátorból és ellenállásból álló szokásos kombinációt jelent. Két fokozaton, vagyis két RC csatoló tagon való áthaladás után az ld. ábrán föltüntetett túlrezgés keletkezik. Ez esetben a túlrezgésnek Pi hivatkozási jellel jelölt része ellentétes polaritású, mint a tulajdonképpeni V jel, a túlrezgésnek P2 hivatkozási jellel jelölt része viszont, amelyet szekunder túlrezgésnek nevezünk, ugyanolyan polaritású, mint a V jel. Ennek következtében a túlrezgésnek kétfokozatú erősítés esetén a végtelenben egy nullátmenete, háromfokozatú erősítés esetén két nullátmenete, stb, van, amint ez az le. ábrán látható. Belátható mármost, hogy ha a túlrezgés elnyomásáról nem gondoskodunk, a negatív Pi túlrezgés ideje alatt a következő erősítő fokozat reteszelődik, úgyhogy kisebb amplitúdójú jelek ezen idő alatt többé már nem erősíthetők. A túlrezgés elnyomására való néhány intézkedés már ismeretes. Például a 2. ábrán látható
