147804. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás fék sínjárművekhez
Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.804. SZÁM 20. f. 7—16. OSZTÁLY — KO—1440. ALAPSZÁM Tárcsás fék sínjárművekhez Knorr—Bremse G. m. b. H., München Feltaláló: Dr. Möller Ernst mérnök, München A bejelentés napja: 1959. szeptember 12. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. szeptember 19. Ha sín járműveknél tárcsás fékeket akarunk alkalmazni, gyakran felmerül annak szükségessége, hogy a kellően nagy átmérőjű tárcsát, viszonylag kis kerekeknél alkalmazzuk. Természetes azonban, hogy a nagy tárcsának kis keréken való elhelyezése nehézségekkel jár, sőt sok esetben lehetetlen. A jelen találmány célja e nehézség kiküszöbölése. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a jármű futókerekén legalább az egyik féktárcsát térbelileg úgy alakítjuk ki és úgy helyezzük el, hogy annak fékező felülete a kerékabroncs hozzátartozó oldalsó gyűrűfelületén folytatódjék; e kivitelnél akkor, amikor a fékpofák a jármű lassítása végett működésbe lépnek, a súrlódás a féktárcsa és a kerékabroncs összetett felületén, tehát e két rész együttes felületén jön létre. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját vázlatos metszetben szemlélteti. A sínjármű 1 tengelyén a 3 futókerék szokott módoii van megerősítve. A kerék ismert módon 5 abroncsával nehezedik a sínekre. A kerék két oldalán részarányos elhelyezésben egy-egy 7 ill. 9 féktárcsát erősítünk meg, mely célra a kerületen egyenletesen elosztott helyzetű 11 csavarokat alkalmazunk. Ezek a féktárcsák külső kerületük mentén az 5 kerékabroncs belső részén fekszenek fel. Emellett a 7 és 9 féktárcsák térbeli elhelyezése olyan, hogy 13 és 15 súrlódó vagy fékező felületeik a kerékabroncs 17 ill. 19 oldalfelületein folytatódnak, miáltal a 21 fékpofák számára az összetett 13, 17 felület és a másik oldalon hasonlóképpen az összetett 15, 19 felület áll rendelkezésre. A leírt módon tehát a kerékabroncs oldalfelületeit használjuk ki mint fékező felületet, pontosabban mint a féktárcsa súrlódó felületének kiegészítését, miáltal tárcsás fékek a gyakorlatilag előforduló legkisebb kerékátmérőknél is üzembiztosan használhatók. A 21 és 23 fékpofák szokott módon egy 25 rudazathoz csuklósan kapcsolódnak, miáltal a nyomóközeg működésekor, tehát amikor a 27 hengerben levő fékdugattyú elmozdul, a fékpofák a teljes 13, 14, 15, 19 felülethez szorulnak. Ha a jármű kerekén csak egy féktárcsát alkalmazunk és így a fékpofa egyoldalasán működik, a találmány éppen ilyen jól alkalmazható, mert természetes, hogy a kerékabroncs oldalsó felülete ez esetben is a fékezésre használt oldalon kiegészítheti a féktárcsa súrlódó felületét. Szabadalmi igénypont: Tárcsás fék sín jármű vekhez, a lefékezendő keréken megerősített legalább egy féktárcsával, azzal jellemezve, hogy ez a féktárcsa a keréken térbelileg olyan elhelyezésű, hogy fékező felülete a kerékabroncs hozzátartozó oldalsó gyűrűfelületében folytatódik, fékezéskor tehát a fékpofa a féktárcsa és a kerékabroncs által alkotott teljes, összetett felülethez szorul. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 602996. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
