147797. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szerkezet fémpénzzel működő árusító automatákhoz

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.797. SZÁM 43. b. 1-14. OSZTÁLY — KA—813. ALAPSZÁM Vezérlő szerkezet fémpénzzel működő árusító automatákhoz Kanyó Mátyás oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 31. A fémpénzzel működő árusító automaták függetlenül, hogy milyen megoldásúak, 4 főrészből állnak: 1. pénzvizsgáló, 2. vezérlő, 3. adagoló, 4. hajtó szerkezetből. A bedobott érme a pénzvizsgáló szerkezetbe kerül. A pénzvizsgáló által jónak minősített érme a vezérlő szerkezetbe jut, amely meghatározott program szerint összekapcsolja az adagolót a hajtóművel. Az általában ismert megoldásoknál az érme saját súyánál fogva érintkezőket kapcsol és ezáltal működésbe lép a vezérlő szerkezet elektromos hajtás esetében. Mechanikus hajtásnál az érmének közvetítő szerepe van oly módon, hogy közvetlenül mintegy összekötő reteszelő elem szerepel a hajtó és a kiadó szerkezet között. Egy további megoldásnál az érme közvetve súlyánál fogva egy mérlegkaron át létesít kapcsolatot a hajtó és a kiadó szerkezet között. Amikor az érme saját súlyánál fogva létesíti a kapcsolatot, bizonytalan kapcsolat léphet fel az érme kis súlya miatt. Annál az elvnél, amikor az érme közvetlen kapcsoló elemként szerepel, ki van téve deformációnak, ami az érme további használatát károsan befolyásolja. A rajz szerinti vezérlő szerkezet az általában megkívánt funkcióit ellátja, ugyanis összekapcsolja az adagoló szerkezetet a hajtóművel, de közben a bedobott pénzérme nem lesz kitéve olyan igénybevételnek, amely azt bármilyen formában deformálja. A vezérlő szerkezet ezenkívül egy olyan előtét csatornával rendelkezik, amely alkalmassá teszi az automatát, hogy átalakítás nélkül több értékre lehessen felhasználni. Pl. 1, 2, 3, 4, 5 forintra. Az általában ismert megoldásoknál ugyanis a bedobott érmék, legyen az egy egység vagy ennek többszöröse, belekerülnek a vezérlő szerkezetbe. Ily módon ha egy érmeegységről át kell térni annak a többszörösére, át kell alakítani a vezérlő szerkezetet. A találmány szerint előtét csatorna ezt a hátrányt kiküszöböli, mert egy érme vagy ennek többszöröse esetében a vezérlő szerkezet változatlanul egy érmével működik, mivel az egynél több érme mennyiség az előtét csatornába kerül ideiglenes tárolásra. A megvizsgált —1— fémpénz ugyanis a —2— csatornán érkezik és az —5— csatorna után kerül a vezérlő szerkezetbe i(l. ábra). Ha azonban a —3— előtét csatornát iktatjuk a —2— és az —5— csatorna közé, akkor a —4— csap beállításától függően először ide esnek be az érmék és csak ha ez megtelt, gurulnak át az —5— csatornába. Minél lejjebb van a —4— csap rögzítve, annál több érmével működik az automata. Amikor a vezérlés folyamata befejeződött, a —3— előtét csatornába tárolt érmék is kiesnek azáltal, hogy a 3. ábra A—A metszetben vázolt —6— ajtócska elmozdul a nyíl irányában. Az —5— csatornából az érme a —7— és —8— gumihenger közé esik (3. ábra). A példában felhozott megoldásban a —7— henger hajtott és a —8— szabadonfutó, de a —9— csap körül billenthető. Amikor az érme a hengerek között van, a —8— henger a —9— csap körül kibillen. Az elmozdulás hasznosítva lesz a vezérlésre. A rajzon felvett példaképpeni megoldásban a —10— kar a —11— közvetítésével eltéríti a_ —12— kart. Ennek folytán a —13— csap a —14— rugóerő hatására beugrik a —15— korong egyik furatába. Ilyenformán létre jön a —16— hajtótengely és a —17— közvetítőim! kapcsolata. Adott esetben ez a kapcsolat egy fordulat alatt van meg, mert ahogy az érme áthaladt a —7—8— hengerpáron, a —18— rugó visszatéríti a —12— kart az eredeti helyzetbe és így a kar ékes végződése egy fordulat után önműködően kiemeli a —13— csapot a —15— korong furatából. A billenő hengerpárokkal és az előtét csatornákkal lehet pl. olyan érmekombinációt létrehozni, hogy az egyik egység (egy hengerpár -f+ előtét csatorna) 1, 2, 3 db 0.2 Ft-ra a —20— csatornán keresztül visszahúzza a 4. ábrán látható —19— csapot és csak ezután kerülhet be a tényleges kapcsolást végző pl. 1 Ft-os érme a —3—, illetőleg —5— csatornába. Ezáltal nemcsak az egy érmefajtára, hanem különböző pénzérmefajták és azok többszörösével lehet árusítást lebonyolítani. A példában felhozott megoldásban a következő kombinációk lehetségesek: 1,20; 1,40; 1,60; 2,20; 2,40; 2,60; 3,20; 3,40; 3,60... stb. forint. A —20— csatorna kiiktatásával pedig 1, 2, 3 ... stb. forint.