147794. lajstromszámú szabadalom • Mérőórás nyúlásmérő

Megjelent 1960. november 30-án ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.794. SZÁM 42. k. 20—29.0SZTÄLY — HU—129. ALAPSZÁM Mérőórás nyúlásmérő Huszár István oki. gépészmérnök, műegyetemi docens, Miskolc A bejelentés napja: 1959. április 30. A találmány tárgyát képező műszer a mechanikus nyúlásmérők csoportjához tartozik. Célja a szerkezetekben fellépő ún. helyi deformációk nagypontosságú mérése. (Helyi deformáció alatt a szerkezet kis részét magában foglaló környezet relatív alakváltozását értjük.) A mérőórás nyúlásmérők a mechanikus nyúlásmérőknek azt a csoportját alkotják, amelyeknél a nagyítást a mérőóra fogasléc, illetve fogaskerék áttétellel valósítja meg. Lehet a nyúlást közvetlen a mérőórára vinni, mint a Whittemoreféle nyúlásmérőnél. Itt azonban a nagyítás viszonylag kicsi, a mérési alaphossz pedig nagy a mérőóra kiterjedése miatt, azaz finomabb mérésekre nem használható. Másik megoldás a nyúlásnak csapos-csuklós emelőkarral történő nagyított átvitele a mérőórára, mint a Berry-féle nyúlásmérőnél. Ez a kétszeres áttétel miatt ugyan elegendő nagyítást nyújt, de a mérési alaphossz most is nagy ahhoz, hogy hirtelenebben változó feszültségmező esetén használni lehessen. További hibája az, hogy a csapos-csuklós kiképzés holtjátéka a mérésnél hiba formájában jelentkezik, amely a kopással még nő, de elvileg sem küszöbölhető ki. A találmány tárgyát képező nyúlásmérő egyrészt kétszeres nagyítással elegendő mértékű nagyítást ad, másrészt alaphossza tetszőlegesre választható, azaz ipari gyors, sőt finom mérésekre is egyaránt alkalmas; ugyanakkor holtjátékával nem kell számolni. A műszer a nyúlásmérést úgy eszközli, hogy a felületre erősített két végén élekkel csatlakozik a mérési alaphosszra. Az egyik él a műszertesthez szilárdan kapcsolódik, a másik él viszont a deformáció kapcsán elmozdul rugalmas csukló körül. Az alakváltozást egyrészt emelőáttétellel, másrészt a műszertestbe erősíthető mérőórával nagyítja fel a kívánt mértékben. A nyúlásmérő emelőáttétele tetszőleges lehet, Mérőóraként pedig a kereskedelemben levő bármely szabványos mérőóra felhasználható. A nyúlásmérő alaphosszát a mérési feladat természetétől függően akár mekkorára választhatjuk. Nagy emelő- és mérőóra-áttételnél különösen nagy pontosságú mérés valósítható meg, kis áttételek pedig kisebb igényű, viszont gyors ipari mérések esetén használhatók. Kis alaphossz esetében hirtelen változó feszültségmező kimérésére alkalmas a műszer, nagy alaphossznál viszont közel állandó nagyságú feszültségek mérésére szolgál, illetve a közepes feszültségek meghatározását adja. A nyúlásmérő bármely statikus nyúlás mérésére felhasználható. Ezenkívül kis frekvenciás dinamikus deformációk csúcsértékeit is lehet vele mérni. A határfrekvenciát. megszabja a műszer és a mérőóra lengőrendszerének saját frekvenciája. Az 1. ábra a nyúlásmérőt ábrázolja elölnézetben. A 2. ábra az 1. ábra baloldali oldalnézete. A 3. ábra egy másik kiviteli alakot tüntet fel elölnézetben. A 4. ábra a második kiviteli alak baloldali oldalnézete. Kis alaphosszúságú műszert mutat be az 1. és 2. ábra. Az —1— műszertesthez a —2— csavarokkal kapcsolódik a —3— rögzített él, másrészről a rugóacélból készült —4— rugalmas csapok segítségével csatlakozik az —5— emelőkar, amelyhez viszont a —6— csavarokkal a —7— mozgóéi van kötve. A —7— mozgóéi alsó érintkező csúcsa felett a —4— rugalmas csapok gyengítve vannak úgy, hogy a rajzsíkra merőlegesen be vannak köszörülve az 1. ábra szerint. A két gyengítésnek a rajzsíkra merőleges összekötő vonala csuklóként fogható fel, azaz mint rugalmas csukló szerepel. E körül forog el a mozgó él az emelőkarral együtt, miközben fent a műszertesthez a —8— csavarral megfogott —9— mérőóra tapintóját elmozgatja. A műszer felerősítésére szolgálnak a műszertestben levő furatok. A rögzített él leszerelésével ugyanide alkalmas toldat szerelhető, amelynek révén a mérési alaphossz tetszőlegesen megnövelhető. Nagy alaphosszúságú műszert mutat be a 3. és 4. ábra. Az —1— műszertesthez a —2— csavarokkal kapcsolódik a —3— rögzített él, másrészt a —4— rugalmas csapok segítségével csatlakozik az