147754. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémhuzalok zománcozásánál a lakk önműködő adagolására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.754. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY — AO-217. ALAPSZÁM Berendezés fémhuzalok zománcozásánál a lakk önműködő adagolására Ambrózy András mérnök, egyetemi tanársegéd és PrunkI Hugó mérnök, mindkettő Budapest A bejelentés napja: 1959. május 22. A találmány önműködő berendezés fémhuzalok zománcozásnál a zománcot alkotó lakkréteg vas­tagságának előírt határok között való tartására. Ismeretesek már oly zománcozó berendezések, amelyek a lakkréteg-vastagságnak az előírt ér­téktől való eltéréséből irány helyes hibajelet szár­maztató vastagságmérő egységgel rendelkeznek. Ezzel a vastagságmérő egységgel például kapacitív úton megállapították a zománcréteg vastagságát, amelynek szabványokban rögzített szélső határok közé kell esnie. E tűrési határok túllépése esetén vagy a szigetelés nem éri el az előírt értéket, vagy a zománcozott huzalból készült tekercs hely­foglalása nagyobb a megengedettnél. Ezért azután a vastagságmérő egység által közölt eltérés nagy­ságától és előjelétől függően kell változtatni az időegységenként adagolt lakkmennyiséget. Evég­ből például vattapárnával dolgozó berendezések­nél a lakkbevezető textilbe] összeszorítását módo­sítják, í'ilctörléses eljárásnál viszont a filc össze­szorításán'ak változtatásával helyesbítik a huzalra adagolt lakk mennyiségét. A felvitt lakkréteg vastagságváltozásának oka egyrészt a lakkban mind ig jelenlevő szennyeződés, msárészt a lakkbevezető vezetékre száradó lakk, amely csökkenti az áramlási keresztmetszetet. A zománcozó berendezés kezelőszemélyzetének emiatt állandóan szemmel kell tartania a zománc­réteg méreteit és mihelyt a tűrési határok túl­lépését észleli, pozitív vagy negatív értelemben állítania kell a lakkadagoló egységet. Nyilván­való, hogy az ilyen eljárás még a legteljesebb műszerezettség mellett is eredményez selejtet. A találmány célja egyrészt a fentiekben vázolt nehézségek kiküszöbölése, tehát az eljárás és be­rendezés lehető automatizálása, másrészt annak lehetővé tétele, hogy egy kezelőszemély több zománcozó berendezést is felügyelet alatt tart­hasson, vagyis a kezelőszemélyzet létszámának csökkentése. Ezt a fentiekben ismertetett beren­dezés esetén azzal érjük el, hogy a vastagság­mérő kimenetéhez a találmány értelmében erő­sítő közbeiktatásával a hibajelből vezérlő jelet képező fázisérzékeny átalakító egységet csatlakoz­tatunk, amelynek kimenete a vezérlő jellel való irányhelyes működtetés végett a lakkadagoló egység villamos bemenetével van összekötve. Nyilvánvaló, hogy ekkor a zománcrétegnek a tű­rési határokat meghaladó vastagsága esetén az adagoló szerkezet korrekciójára automatikusan kerül sor, tehát a szándékos beavatkozást feles­legessé teszi. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti ön­működő zománcozó berendezés példaként} kivi­teli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a berendezés blokksémája. A 2. ábra a berendezés működését és elvi vil­lamos részleteit feltüntető kapcsolási vázlat. Amint a rajzon látható, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a zománcozó berendezés egy­nél több zománcozó egységet tartalmaz, amelyek közül a rajzon hármat tüntettünk fel. A zomán­cozó egységek mindegyikének egy-egy 10a, 10b, 10c adagoló egysége, valamint egy-egy IIa, 11b, 11c higanyedénye van. Az ábrázolt példaként! kiviteli alak esetén utóbbiak alkotják a . zo­máncozó egységek villamos hibajelet származtató közös vastagságmérő 12 egységének egy-egy zo­máncozó egységgel társított bemeneteit. A 11a, lib, 11c bemeneteket átkapcsoló 13 egység 13a alegysége kapcsolja a vastagságmérő 12 egységre. A hibajel a vastagságmérő 12 egység kimenetéről 14 erősítő bemenetére és ennek kimenetéről fázisérzékeny Í5 átalakítóba jut, amely a hiba­jelből vezérlő jelet származtat. Az átalakító 15 egység kimenete az átkapcsoló 13 egység 13b alegységén át valamelyik adagoló 10a, 10b, 10c egység villamos bemenetével van összekötve. Amint a 2. ábrán látható, a vastagságmérő 12 egység az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 16 differenciálhidat tartalmaz, amely a meg nem engedett vastagságeltérésre jellemző hibajelet a 11a higany edényben kapacitív úton származtatja, amint ez a 142.043 lajstromszámú magyar szaba­dalom leírásában ismertetve van. A fázisérzékeny 15 átalakító ikertriódás egyen­irányító, amelynek triódáit 17A, 17B hivatkozási számmal jelöltük. A triódák 19 anódkörébe egy­egy 20a, illetőleg 20b jelfogó van iktatva. Ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom