147749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntvények felöntési formáinak készítésére

Megjelent 1900. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.749. SZÁM 31. c. 6. OSZTÁLY — SE—381. ALAPSZÁM Eljárás öntvények felöntési formáinak készítésére Szekeres János oki. gépészmérnök, Szy Géza oki. kohómérnök mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1958. május 20. Ismeretes, hogy öntőformák felöntéseinek folyékony állapotban tartását és ennek eredményeképpen a felöntésekhez használt fém mennyiségének a csökkentését olyképpen igyekeznek elérni, hogy a felöntéseket olyan anyagból készült formával veszik körül, mely az öntés hőmérsékletén exoterm reakció révén hőt fejleszt, miközben a felszabaduló hő a felöntést még az öntvény megdermedése után is folyékony állapotban tartja. Ezeket az úgynevezett exoterm magokat és formákat az öntőforma készítésekor az ismert formázó eljárásokkal a szokásos magkötő anyagok alkalmazásával (pl. melasszal vagy olajjal) exoterm reakciót adó porok keverékből, mint pl. alumínium-dara, fémoxidok és homok keveréke az öntődében szokták készítem és formázás után órákig tartó szárítással keményíteni. Az ilyen eljárásnak a lassúsága és nehézkessége mellett több hátránya van. Az alkalmazott magkötő anyag egyenetlensége és víztartalmának változása nagymértékben befolyásolja az elkészített magok „begyulladását", vagyis az exoterm reakció megindulását. Az exoterm reakciónak nem a kellő időpontban való megindulása, késése, selejtes öntvényt eredményezhet. Ezek a hátrányok a találmányunk szerint történő eljárással kiküszöbölhetők. Találmányunk lényege az, hogy az exoterm por, keveréket, ami alatt valamilyen oxigént leadó és oxigént felvevő anyag keveréke értendő, — előnyösen alumínium dara és fémoxid keveréke — a felhasználást megelőzően hőre lágyuló, előnyösen fenolgyantával, a gyanta lágyuláspontjánál nagyobb hőmérsékleten összekeverjük, majd-kihűlése közben keményedést gyorsító anyagot, előnyösen hexametylentetramint keverünk hozzá, mely által a porkeverék szemcséit hőre keményedő műgyanta réteggel vonjuk be. Ügy is eljárhatunk, hogy az exoterm-por keverék szemcséit folyékony fázisban előnyösen fenolgyanta keverékével vonjuk be, majd a bármelyik módon előre bevont exoterm-por keverékből szokásos héjformázó eljárással magot, vagy tetszésszerinti formát készítünk. A formakitöltő képesség növelése végett a műgyantához adalékanyagot, előnyösen montánviaszt adunk. , Javasolt eljárásunknak több előnye van. A formázás és öntés egyszerűvé és gyorsabbá válik, nem szükséges az exoterm magokat az öntődében külön elkészíteni és hosszadalmasan szárítani. A magok vagy formák egyszerűen a felöntések köré helyezhetők. Az előre elkészített magok vagy formák egyenletes összetételűek és nedvességtartalmúak, mindig ugyanazon a hőmérsékleten „gyulladnak be" és reakciójuk mindig azonos módon és mértékben megy végbe. Ezáltal az öntés módja megbízhatóvá, pontosabbá válik. Mivel az eljárásunk szerint készült magok és formák a levegő nedvességtartalma iránt érzéktelenek, időállóak, így előregyárthatók és tárolhatók. Lehetséges a hőtleadó magok és formák szabvány szerinti méretekben központi helyen való gyártása stb. Példák: 1. Példa a hőtleadó porok bevonására melegúton: A hőtleadó por szemcséket 150—170 C°-ra melegítjük fel. A felmelegített anyagot keverőgépbe öntjük, majd a súlyra számított 7% 80 C° olvadáspontú fenol-novolak műgyantát adagolunk a keverőgépbe. 3 perces elkeverés után az elkevert anyagot célszerű egy másik hideg, célszerűen hűtött, keverőgépbe átengedni. Az anyagot hűlés közben keverjük. A bevont anyag 70—80°-ra történő lehűlés után a gyantasúlyra számított 5—10% hexametylentetramint (vízben oldva, vagy szárazon) és a hőtleadó por súlyára számított 0,2% montánviaszt kell a keverékhez hozzáadni. A hideg keverőben az anyagot a szemcsék összeállításának megszüntetéséig keverjük. 2. Példa a hőtleadó por hidegen történő bevonására: A hőtleadó porhoz 1 : 1 alkohol oldású fenolnovolak műgyantát keverünk hozzá. Keverőgépben az anyagokat addig keverjük, míg a szemcsék felületén a műgyanta egyenletesen eloszlik. A gyanta egyenletes eloszlása után az alkoholt 40—50 C° hőmérsékleten eltávolítjuk, célszerűen visszanyerjük. Az alkohol eltávolítása után a hőtleadó por szemcséi egyenletes gyantaréteggel vannak bevonva. 3. Példa a műgyantával bevont por formázására: A fém magszekrényt, (mintalapot) 200 C°-ra melegítjük fel és leválasztóanyaggal (pl. montánviasz) szórjuk be.