147746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignitek és/vagy barnaszenek karbonizálására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.746. SZÁM 10. a. 23—39. OSZTÁLY — ME—357. ALAPSZÁM Eljárás lignitek és/vagy barnaszenek karbonizálására Metalurski Institut, Ljubjána (Jugoszlávia) Feltalálók: Rekar Ciril mérnök, egyetemi tanár és Gregore Peter kohómérnök mindketten ljubljanai lakosok. A bejelentés napja: 1958. november 20. Jugoszláviai elsőbbsége: 1957. november 20. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amelylyel a szokásos módon osztályozott barnaszenekből és lignitekből közvetlenül olyan félkoksz, ill. koksz nyerhető, amely megtartja az eredeti darabok alakját és amely oly mértékben kopásálló és ellenálló mechanikai nyomással szemben, hogy jól felhasználható elektrokémiai és kohászati elektromos kemencékben, alacsony aknakemencékben és szokásos szerkezetű, kisebb vagy közepes teljesítőképességű nagyolvasztókban nyersvas, ferroötvözetek, karbidok stb. .előállítására, valamint nagyértékű tüzelőanyagként is minden olyan alkalmazási területen, ahol olyan darabos kokszot használnak, amellyel szemben csupán kevésbé szigorú követelményeket támasztanak sztatikái tulajdonságok és kopásállóság .szempontjából. Ez a eljárás fontossággal bír mindazokban az államokban és területeken, amelyek nem rendelkeznek az elektrokémiai ipar és a kohászat igényeinek megfelelő kohókoksz előállítására alkalmas kőszén készletekkel, amelyek azonban nagy barnaszén- és lignitkészletek birtokában vannak. Különösen fontos az eljárás nyersvasnak vasércekből történő kinyerése esetében, amikor kizárólag ezek, a rendes kohókoksz előállítására alkalmatlan tüzelőanyagok kerülhetnek felhasználásra. Nem várható olyan egyszerű és olcsó eljárás kidolgozásának a lehetősége, amellyel barnaszenekből és lignitekből egymagukban olyan kohókokszot állíthatnánk elő, amely mindazokkal a fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a nagyteljesítményű nagyolvasztókban történő nyersvas termeléshez szükségesek. Ezért néhány és óta már olyan nyersvastermelő berendezéseket szerkesztettek, amelyekben a szilárdság és egyéb tulajdonságok szempontjából csekélyebb követelményeket kielégítő tüzelőanyag kerülhet alkalmazásra; ilyenek pl. az elektromos és a befavatással dolgozó alacsonyaknás kemencék, amelyekben finomabb szemcséjű, 50—40 mm szemcseátmérőjű és gyengébb sztatikái tulajdonságú és kopásállósága tüzelőanyagok használhatók fel. E tüzelőanyagokkal szemben kémiai összetételük és egyéb pirokémiai tulajdonságaik szempontjából is csekélyebb követelményeket támasztanak, mindaddig, míg az ilyen tüzelőanyagok széntartalomra számított ára alacsonyabb a szokásos minőségű kohókokszénál és amíg a nyersvas tonnánkénti termelési költsége sem haladja meg ily módon a szokásos nagyolvasztóüzemi termelési költségeket. Számos javasolt eljárás és kísérlet bizonyult már eddig gazdasági szempontból lényegében sikertelennek, amelyekben a közepes teljesítményű nagyolvasztókban, alacsonyaknájú kemencékben vagy elektrokemencékben és egyáltalán az elektrometalurgiai és elektrokémiai iparban a közönséges kohókokszot barnaszenekből vagy lignitekből előállított koksszal vagy félkoksszal akarták helyettesíteni. Nem bizonyultak gyakorlatilag lehetségesnek az olyan eljárások sem, amelyekben az ilyen fiatal szénfajtákat megőrölték és kötőanyagok, mint pl. a lignit, barnaszén vagy kőszén desztillációja során képződő kátrány vagy szurok felhasználásával brikettezték, majd ezeket a briketteket használták fel nyers vagy kokszosított állapotban tüzelőanyag és redukálószerként az említett kohászati berendezésekben. Az a követelmény, mely szerint a kohászati, elektrometalurgiai és elektrokémiai iparnak nem szabad kizárólag a kokszosíthatő kőszén rendelkezésre állásától függnie, csak részben elégíthető ki azáltal, hogy oly módon állítunk elő kohászati célra felhasználható kokszot, hogy bizonyos osztályozott barnaszeneket vagy lignitek és barnaszenek kigázosítása útján nyert kokszdarát megőröljük, ehhez rendkívül jó sülőképességű kokszolható szenet adunk és a továbbiakban oly módon járunk el, amint ez a kőszénből történő koksztermelés során általában szokásos. Ily módon sikerülhet pl. a kokszolható szén 50%-ig menő mennyiségét megfelelő