147740. lajstromszámú szabadalom • Szívódobos-fúvókás szárítóberendezés pórusos áruk szárítására
Megjelent 19G0. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.740. SZÁM 82. a. OSZTÁLY — ZA-203. ALAPSZÁM Szívódobos-fúvókás szárítóberendezés pórusos áruk szárítására Zákány László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 25. Pórusos áruk (textíliák, fafurnér) szárítására ismeretesek a szívódobos szárító berendezések, melyeknél az árut egy belülről megszívott henger perforált palástján szárítjuk. Ez esetben a nedvesség zömmel az áru belső pórusfelületeiből párolog el, míg az áru külső felületei a párolgásban csak kismértékben vesznek részt, mert a csekély légsebességek következtében a párolgási tényező alacsony. Ugyancsak ismeretesek a fúvókás szárító berendezések, melyeknél a szárítást az áru külső felületére merőlegesen nagy sebességgel ráfúvott légsugarak teszik intenzívvé. A páratartalmat felvevő szárítóközeg ezeknél a szárító-típusoknál nem halad át az árun, hanem a fúvókaközökben áramlik vissza. A nedvesség természetesen csak a külső felületeken párolog, a belső rétegekből pedig lassú diffúzióval áramlik kifelé. Mindkét szárítási rendszerrel külön-külön is tekintélyes fajlagos szárítási teljesítmény érhető el. Textiliparban a szívódobos szárító berendezések 20—40 kg/m2 ó, a kétoldali megfúvassál dolgozó fúvókás szárító berendezések 25—50 kg/m2 ó fajlagos teljesítménnyel üzemelnek. A találmány szerinti szívódobos-fúvókás szárítónál egy és ugyanazon berendezésben, ugyanazon árufelületen egyesítve van a szívó-dobos és fúvókás rendszer szárító hatása, ami azért lehetséges, mert a szárítóközeg páratelítettségéhek változása még így is csak 5—10%-ot tesz ki. Ezenkívül a kaloriferek célszerű, szívódobban való elhelyezése folytán a hősugárzás is hozzájárul a szárítóteljesítmény növeléséhez. Az elvihető fajlagos szárító-teljesítmények a textiliparban mintegy 50%-kal emelkednek a régebbi szívódobos, vagy fúvókás szárítókéhoz képest. Az egyesített szívódobos-fúvókás szárító berendezés elvét az 1. ábra szemlélteti. A szárítóközeget az —1— fúvókákban kb. 20—30 méter/ /sec. sebességre gyorsítjuk és merőlegesen a —2— áru felületére fújjuk. Az áru felületén és a fúvókaközökben ekkor erőteljes örvénylés jön létre és ez az áru külső felületén magas elpároiogtatási tényzőt eredményez. Az áru felületéről és a fúvókaközökből a szárítóközeg ezután kb. 2—4 m/sec. sebességgel behatol az áru belsejébe és annak szűk pórusaiban ismét felgyorsulva a belső pórus felületeken hoz létre intenzív párolgást. Végül az árun áthaladva a —3— szívódob perforációján a —4— hőkicserélőbe áramlik, melyet célszerű a szívódobhoz közel elhelyezni, hogy annak sugárzó hőközlése az áru felé is érvényesüljön. A szívódobos-fúvókás szárító berendezés kivitelének célszerű elrendezését metszetben a 2. és 3. ábrák szemléltetik. A hőszigetelt és jól tömített —5-— kamrában helyezkedik el az állóhengeres —6— fúvókadob, amely a szárító kamra oldalaihoz van erősítve. Enriek teljes palástján helyezkednek el az —1— fúvókák, kétoldali homlokfala pedig a —7— terelő lapátkoszorúval van ellátva. A két lapátkoszorú a —8— centrifugáiventillátorok csigaházait helyettesíti és a szárítóközeget a fúvókadob egész kerülete mentén egyenletesen elosztja. A 2 darab —8— ventillátor járókerék szívócsonkja a fúvókadob homlokfalának szívó nyílásába torkoll. A járókerekek közös —9— tengelyre vannak ékelve és így meghajtásuk egyetlen motorról történik. Az álló fúvókadobon belül helyezkedik el a —3— szívódob. Ezt célszerű rozsdamentes acélból vagy kemény alumíniumlemézből készíteni. A szívódob palástja perforált. Az ajánlott perforáció 2—2,5 mm, 5—6 mm lyuktávolság mellett, egyenlő oldalú háromszög-raszterrel. A légeloszlás további finomítás végett célszerű a dobra 1X0,35 mm rozsdamentes vagy bronz huzalszitát helyezni, amely egyben a hőkicserélőt is védi az elszennyeződéstől. A forgó szívódob kétoldali homlokfala teljesen nyitott. Mindkét homlokpereme ékprofilú —10— merevítő peremmel van ellátva, mely egyben a dob futópereméül szolgál. A két futóperem az ellenprofillal kiképzett —11— tárcsákra támaszkodik és ezektől kapja meghajtását. A fúvókadob belsejében, közvetlenül a szívódob mögött helyezkedik el a —4— hengeres hőkicserélő, amely a fúvókadob kétoldali homloklapjához van erősítve. Gőzzel való táplálása, valamint a csapadékvíz elvezetése a terelőlapátok között elhelyezett vezetéken történik.