147735. lajstromszámú szabadalom • Közvetve ható nyomólégfék
Megielent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL üijADAliAJLifiI LiHJ11\J\o 147.735. SZÁM 20. f. 26^50. OSZTÁLY — VE-285. ALAPSZÁM Közvetve ható nyomólégfék VERWALTUNGSGESELLSCHAFT DER WERKZEUGMASCHINENFABRIK OERLIKON, Zürich-Oerlikon (Svájc) A bejelentés napja: 1957. május 3. A találmány közvetve ható nyomólégfék és különösen vezérlégtartályos nyomólégfék, amelyet a fékvezeték töltőszelepen át tölt meg, amelynek nyomását viszont fékezéskor lehetőleg mindig változatlan értéken tartják. Ilyen rendszerű ismert töltőszelepek a fékvezetékben uralkodó nyomás csökkenésekor zárnak, a fék oldásakor pedig nyitnak, mihelyt a fékvezetékben uralkodó nyomás körülbelül 0,2 kg/cm2 -rel a normális üzemi érték alá emelkedett. Az ilyen töltőszelepek hátránya, hegy a vezérlégtartály túltöltődik, ha a fék oldásához az üzemi értéket meghaladó nyomásokat alkalmazna a fékvezetékben. Ezért javasolták már, hogy a vezérlégtartályt a fékvezetékkel összekötő járatot ellenőrző töltőszelepet a fékvezetékben és a vezérlégtartályban uralkodó nyomások közötti különbség csak a i'ék oldott állapotában vezérelje, a fékezés megkezdése után közvetlenül azonban a vezérlégtartályban és a segédlégtartályban uralkodó nyomások közötti különbség érvényesülhessen. Ezt a töltőszeleppel együtt membrán útján működtetett és a fék oldott állapotában nyitott helyzetben álló segéd szeleppel érik el, amely záródásakor a membrán egyik oldalát a fékvezetékben uralkodó nyomással szemben elzárja, úgyhogy a membránnak ez az oldala ettől kezdve csak a segédlégtartályban uralkodó nyomásnak van kitéve. Ezzel a megoldással elérik, hogy a fék oldásakor a fékvezeték és a vezérlégtartály között a kapcsolat csak a segédlégtartálynak az üzemi nyomásra való feltöltődése után jön létre és így a segédlégtartály túltöltődése eddig az időpontig nem következhetik be. A vezérlégtartálynak túltöltődéssel szemben való ilyen biztosítása ellenére az ismert elrendezésnél előfordulhat, hogy a fék oldásakor a segédlégtartály túltöltődik. Ezt követő fékezéskor a töltőszelep a fékvezetékben uralkodó nyomás csökkenése folytán kivált és a segédszelep záródása következtében a vezérlégtartályban és a segédlégtartályban uralkodó nyomások különbségének hatása alá kerül. A segédlégtartályban még fennálló túltöltődés következtében a segédlégtartály nyomása meghaladja a vezérlégtartály nyomását és újból kiváltja a segédszelep nyitását, amikor is a fékvezeték a segédlégtartállyal kerül kapcsolatba, úgyhogy a segédlégtartály a fékvezeték felé kiürül. Ennek az a következménye, hogy a fékvezetékben uralkodó nyomás növekszik és kis fékezési fokozatok esetén a fék szándékolatlanul oldódik. Ismeretes továbbá, hogy a vezérlégtartályt a fékvezetékkel összekötő járatba iktatott érzékenységi furatot két szelep alkalmazásával fokozatosan iktatják be. E szelepek közül az egyiket, amely az összekötő járat elzárását és nyitását ellenőrzi, a fékhengerben uralkodó nyomásnak meghatározott értékre való csökkenésekor ez a nyomás, az érzékenységi furat szabad keresztmetszetét ellenőrző másik szelepet viszont hármasnyomású vezérszeleppel vezérelt további nyomás működteti. A két szelep ily módon való működtetése azonban hátrányos annyiban, amennyiben a fék oldásakor valamely vonat egyes vezérszelepeinél e szelepek mozgása és a fékhengerekben uralkodó nyomás között nincs egyértelmű vonatkozás. A vonat végén a fékvezetékben beálló nyomásnövekedés általában oly lassú, hogy a vezérszelepnek a teljesen oldott állapothoz tartozó helyzetbe való visszatérése gyakorlatilag összeesik a fékhenger kiürülésével. Ezzel szemben a vonat elején a fékvezetékben uralkodó nyomás hirtelen növekedése folytán a vezér szelepek a fékhenger teljes kiürülése előtt elérik a teljesen oldott állapotnak megfelelő helyzetet. Előfordulhat tehát, hogy a kocsinak a vonatba való besorolása szerint a vezérlégtartályt a fékvezetékkel összekötő járatban levő érzékenységi nyílás azonnal teljes szabad keresztmetszetének megfelelően iktatódik be. A fékhengerben uralkodó nyomásnak az egyik szelep vezérlésére való alkalmazása viszont azért nem célszerű, mert a fékhenger esetleges tömítetlenségei miatt a fékhengerben uralkodó nyomás gyorsabban csökkenhet, mint ahogyan ez a fékvezetékben uralkodó nyomás növekedésének általában megfelel. A találmány közvetve ható nyomólégfék vezérlégtartályához való töltőszerkezet és célja mind az ismert töltőszelepek, mind az érzékenységi furat vezérléséhez való ismert szerkezetek liátrá-
