147700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsék előállítására

Megjelent 1960. október io. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL / A K A U A 8 \\r<] Í ' «M P tW A V ZJ A ÍJ A U A iu ill I ÍLJ ili 11.1 A ^ 147.700. SZÁM 12. c; 16. a. OSZTÁLY — KE-594. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szemcsék előállítására Kertász Andor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. június 9. Pótszabadalom a 146524 számú törzsszabadalomhoz A 146 524 számú törzsszabadalom lényege oly •eljárás, mely szilárd diszperziók szemcsézé-sére vagy más eljárással készült szemcsék gömbölyítésére és tömörítésére szolgál, ami azáltal következik be. hogv a szemesézendő vaev gömbölvítendő L ~i\ uL t i -.'fi- 'fai. !>ben •< ib uio-, b^tusvik 1esszu> k1

r^ k ik

o* an az "VT\ le, a/ t v, í -I ] io/ nLizívcn u^o^ik i f i JP

i j.L ti l' -^t I •"• \ > — tiati ozi c Az anyag tömörödésének mechanizmusa abban van, hogy a gyors egymásutáni ütközésektől többékevésbé képlékennyé válva, az edény falaira felütközve képlékeny deformációt szenved és az ütközés irányában összesajtolódik. A nagyszámú ütközés teszi lehetővé, hogy egy-egy anyagtömeg minden irányból, közel egyenletes szatisztikus eloszlásban kapja ezeket a hatásokat és így közel gömb alak kialakulhasson. A berendezés teljesítőképessége tehát annál nagyobb minél nagyobb az időegységben létrehozott ütközések száma és az ütközésnél fellépő sebességváltozás, vagyis a negatív és pozitív előjelű gyorsulás minél jobban megközelíti a szemcse szétesése nélkül elérhető értékét. Ezzel kapcsolatban a törzsszabadalmi leírás azt mondja, hogy egy bizonyos anyagösszetételnél a szemcsék nagyságrendűségét a vibrációs mechanikai hatás nagysága, következésképpen az edény időegységbeni lengésszáma és kilengéseinek mértéke határozza meg, éspedig oly módon, hogy nagyobb szemcséknek kisebb mechanikai hatás felel meg. A mechanikai hatás — a sebesség és gyorsulás — egyaránt a kitérés nagyságával és a lengésszámmal egyenes viszonyban van. Ennek következtében a szemcseképződés kezdeti állapotában, amikor a szemcsék még viszonylag kicsinyek, a berendezés kihasználása nem. kedvező, mert ennek mozgásviszonyait a fentiek szerint az elérendő végső szemnagysághoz kell meghatározni, tehát a folyamat alatt végig kisebb mechanikai hatással dolgozunk, mint azt a szemcsék pillanatnyi nagysága megengedné. EÍÍ azt eredményezné, hogy a találmány nyújtotta előnyöket nem lehetne teljesen kihasználni. A szemcsézés folyamatának meggyorsítása és a szemcsézőedények nagyobb hatásfokának elérése céljából a jelen találmány szerint több vibrációs egységet kapcsolunk egymás után, a szemcseképzést tehát több fokozatban végezzük el oly módon, hogy az anyagot először egy nagyobb mechanikai hatással működő egységen vezetjük át, majd azt átvezetjük mindinkább kisebb gyorsulást végző, tehát egymástól eltérő lengésszámmal, illetve lökettel működő további vibrációs egységekbe. Eközben az egyes szemcsézőegységekben egyenletesen növekedő és az anyag összetétele szerint a legkedvezőbb szemcsenagysága alakul ki. Az 1. ábra egy ilyen eljáráson alapuló, három-fokozatú berendezést, tüntet fel, melyben az —1—, —2— és —3— vibrációs egységek a törzsszabadalom szerinti valamelyik foganatosítási alakot jelentik. Az egyes vibrációs egységek mozgatása egymástól különböző hajtóeszközökkel is történhet, így például: az —1— egység szabadlengésű rendszer, a —2— egység excentermeghajtású, a —3— egység szintén excentergerjesztésű vagy hajtórudas meghajtású. A szemcsézési eljárás technológiai javítását célozza a törzsszabadalom szerinti eljárásnak egy olyan módosítása, hogy a szemcsézendő anyagnak csak egy részét adagoljuk be a szemcsézőgép elején és az anyag többi részét a gépnek azon a helyén kezdjük adagolni, ahol a szemcsekialakulást a legkedvezőbben tudjuk befolyásolni. Ugyanis a tapasztalat azt mutatta, hogy bizonyos szemcsenagyságon felül a szemcsék összeállítása nagyobb szemcsékké már nehezen és lassan megy végbe, illetve egyáltalán nem sikerül. Ez a folyamat természetesen nagymértékben függ az anyag képlékenységétől. Nagyon képlékeny anyagokból még 15—20 mm átmérőjű golyókat is lehet még nagyobb golyókká egyesíteni, kevésbé képlékeny anyagokból azonban már nem, mivel a szemcsék növekedése során a szemcséknek, illetve golyóknak egymással való érintkezési felülete tömegükhöz képest mindinkább csökken, aminek következtében az