147698. lajstromszámú szabadalom • Kibillenthető vastagoló asztallal ellátott egyetemes famegmunkálógép

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.698. SZÁM 38. b. OSZTÁLY — KA-841. ALAPSZÁM Kibillenthető vastagoló asztallal ellátott egyetemes famegmunkáló gép Kardos Imre oki. gépészmérnök és Kardos László géptechnikus, mindketten Hódmezővásárhelyen A bejelentés napja: 1959. szeptember 26. Az egyetemes famegmunkáló gépeken — köz­használatú megnevezésesl: kombinált gyalugépe­ken — mint szakemberek előtt ismeretes, csekély átállítással többféle famegmunkáló művelet végez­hető. Így pl. a gép felső asztalpárján, az egyengető asztalokon egyengető gyalulás; a késtengely alatt a különböző magasságra állítható vastagoló aszta­lon egyforma vastagságra való gyalulás — röviden megnevezve: vastagolás, vagy más megnevezéssel: áteresztés; a késtengely végeire felerősített szer­számokkal fúrás és hosszlyukfúrás, körfűrészelés, marás és kelelés, köszörülés, csiszolás, stb. végez­hető. Ez a gépféleség eszerint lehetővé teszi mind­azon gépi munkák elvégzését, melyekhez egyéb­ként külön egyengető gyalugép (közhasználatú megnevezéssel: abrichter), külön vastagológép, kü­lön körfűrész, stb kellene. Helyszükséglete és ára lényegesen kevesebb. Ezért a gépesítés fejlődésével beláthatatlan időkig keresett cikk lesz, különösen kisebb asztalos és bognár műhelyek részére, a ne­héz kézimunka kiküszöbölése, illetőleg gépesítése végett. Az eddig ismert kombinált gyalugépeknek azon­ban még hiányosságai is vannak, tehát fennáll még itt is a technikai továbbfejlesztés lehetősége. Egyik hibája az eddig ismert kombinált gyalugépeknek az egyes munkanemekre való átállítás lassúsága, nehézkessége. Különösen nehézkes az egyengetés­ről a vastagolásra való áttérés és fordítva a vasta­golásról az egyengetésre való gépállítás. Egyenge­tésnél ugyanis a faforgács a késtengely alatt levő vastagoló asztalra hull, lazaságánál fogva egykettőre felhalmozódik az újabban képződő forgácsnak már nem marad helye a késtengelyről való leváláshoz, azt a 4—5000 percenkénti fordulattal forgó késten­gely kései felvagdossák a megmunkálás alatt álló fához s azon megengedhetetlen beverődéseket okoz, sőt tovább erőltetve el is tömi a kések forgácshor­nyait s teljesen megakasztja a gyalulás műveletét. Ilyenkor félbe kell hagyni a gyalúlást, le kell ko­torni a forgácsot. Természetesen annál gyakrabban van szükség a forgács eltávolítására, minél kevesebb hely van a késtengely alatt, vagyis ha minél magasabban áll a vastagoló asztal. Ezért egyengetésnél a vastagoló asztalt a lehető legalsó helyzetébe kell állítni. Ez az asztal állítás az eddigi kombinált gyalugépek­nél hosszadalmas és fárasztó művelet. Még fárasz­tóbb azonban a vastagolásra való áttérés, mert ek­kor felfelé kell az asztalt emelni. Az asztalos és bognármunkák több mint 90%-a vékony faáruk feldolgozásából, deszkafélék megmunkálásából adó­dik. Ezért a vastagoló asztalt majdnem minden al­kalommal fel kell majdnem a legfelső állásába emelni az eddigi ilyen gépeken s a vastagolás utá­ni átálláshoz viszont le kell süllyeszteni a legmé­lyebb helyzetébe. Ennek a találmánynak a tárgya egy olyan vas­tagoló asztal és vastagoló asztal-állító szerkezet, melynek segítségével jórészt kiküszöbölhetők a fent részletezett hibák. A találmány szerinti szer­kezettel egyetlen kézmozdulattal állítható a vasta­goló asztal a legfelső helyzetéből is a legmélyebb helyzetébe és egyetlen kézmozdulattal pontosan visszaállítható; a forgácsot pedig nem kell kotor­gatni a vastagoló asztalról, mert a forgács magától lecsúszik a padlózatra. A találmány ismertetése: A rajzon egy, a találmány szerinti szerkezettel ellátott kombinált gyalugép van vázlatosan, a ta­lálmány szempontjából nem fontos részletek elha­gyásával, illetőleg csak körvonalasan ábrázolva. Az 1. ábrán a találmány szerinti szerkezet oldalnézet­ben, a gépváz felénk eső oldalának elhagyásával, a 2. ábrán elölnézetben, félig metszetben látható. Az —1— gyalu gépvázban négy —2— himba van —3— csapszegekkel a gépvázhoz erősítve. A —2— himbák a —3— csapszegek körül billenthetők, bil­lentésükkor a himbák felső végei a —4— pályán (köríven) mozognak. A himbák felső végeihez az —5— csapszegekkel a —6— csuklókeret van erő­sítve, mely egyenes vezeték szerűen kapcsolódik a —7— vastagoló asztallal. A —7— vastagoló aszta! egyik végéhez van erősítve a —8— ütközőlap, melyhez —9— csavarorsó és ennek forgathatására a —10— kézi forgattyú tartozik. A —9— csavarorsó a —8— ütközőlaphoz képest foroghat, de hossz­nányban nem mozdulhat el. A —9—csavarorsó a - 11— rögzített anya segítségével, mely a —6—

Next

/
Oldalképek
Tartalom