147696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iparművészeti jellegű tárgyak előállítására

Megjelent 1960. október lö. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.696. SZÁM 29. c. OSZTÁLY — KA—798. ALAPSZÁM Eljárás iparművészeti jellegű tárgyak előállítására Knapp Oszkár, Reichart Gyula és Szécsi István budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1959. január 27. Az eddig ismert eljárások, amelyek a találmány jellegével összevethetők, a következőkben foglalhatók össze: a) kerámia, kb. 1 000 C°-on égetik az agyagot, törékeny és fajsúlyra nehéz. b) enyves gyúrmák, különböző töltőanyagokkal, esetleg gyantákkal kevert változata, amely késztermékben nedvszívó, repedékeny, ill. törékeny. c) fenolból, vagy homológjaiból ill. modifikált aminoplasztokból készített öntőgyanták savas katalizálással keményítve, amelyeknél a kráter, ill. hólyagmentes késztermékhez 2—3 napos kondenzáció szükséges, sorozatgyártás esetén nagyszámú klisé. Az találtuk, hogy a fenol vagy homológpai formaldehiddel vagy más aldehiddel előállított vizes előkondenzátumait kiválóan alkalmazhatjuk iparművészeti jellegű kisplasztikák (plakettek, bizsuk, gombok stb.) kézimunkával való előállítására, szerszámigény nélkül, zárt présformában való kondenzálás mellőzésével, és kellő szilárdságú készterméket kapunk. Azt találtuk továbbá, hogy ezen műgyanta oldatokkal és töltőanyagokkal készült gyúrmák alkalmazásánál — amelyben a töltőanyag a gyantára vontkoztatva 30—120%-ig változhat — nem lépnek fel a közismert kráterek, légzárványok és deformálódásuk minden nyomás és zárt forma nélküli eljárás esetén sem, sőt a gyúrmák képlékenysége is igen előnyös, ha olyan oldattal keverjük, amely vízben oldott makromolekulákat tartalmaz. (Pl. metilcellulóze, polivinilalkohol, stb.) A találmány szerinti felületaktív anyagok használatának időpontjáig az előkondenzátumok feldolgozásának problámája éppen a mindenkor fellépő kráterképződés miatt megoldatlan volt. Ezen oldatok koncentrációja polimerizációs fokuk szerint általában 5—10% és ebből az oldatból a készanyagra vonatkoztatva S—30%-ot használunk. Ezen nagy viszkozitású oldatokkal az anyag szükségszerinti képlékenységét is beállíthatjuk. A fenoplasztok mellett az aminoplasztok is hasonló módon viselkednek és a gyakorlatban igen jó eredményeket mutatnak. Az általunk előállítót gyúrmák a következő tulajdonságaiknál fogva alkalmasabbak az eddig ismert anyagokkal szemben: szívós, szilárd anyag, jól formázható, a legfinomabb plasztikai részleteket is követi, igen sima felületet ad, zsugorodása 1% alatt van, tovább megmunkálható, fémalkatrésszel jól kombinálható. Zárt formát mellőzve szabadon felfektetve kráterképződés és hőlyagosodás nélkül szilárdul (beállítástól függően néhány órán belül) nem vetemedik, víz- és oldószerálló, legalább 100 C°-ig hőálló, anyagában festhető, polírozásnál csonthoz hasonló felületet ad és jó adhéziós tulajdonságánál fogva felületét lakkbevonatokkal, vagy galvanikus úton fémbevonattal csínozhatjuk. Anyagkeverési példák: — fa-jellegű tárgyakra — 1000 g krezol-formaldehid előkondenzátum, 600 g etilalkohol, 300 g faliszt, 500 g kaolin, 200 g barit, 300 g 10%-os vizes metilcellulóz oldat. — csont, ébenfa, utánzatokra — 1000 g fenoplaszt előkondenzátum, 20 g butanolos sósav, 500 g faliszt, 500 g báriumszulfát, 100 g talkum, 150 g 6%-os tyloze oldat, festékanyag. — általánosan használható — 1000 g aminoplaszt előkondenzátum, 350 g faliszt, 500 g báriumszulfát, 30 g glicerin, 50 g 10%-os polivinilalkohol vizes oldata, 15 g ammóniumklorid, 15 g karbamid. Az anyagokat minden esetben egynemű mas'-' " -vá gyúrjuk, hajlékony műanyag formában for zuk, majd kliséből azonnal kivéve szobahou^. sékleten tartjuk a kondenzáció megindulásáig, szükség szerint max. 60 C°-on 2—3 órán át kondenzáljuk, ill. szárítjuk, ' Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás iparművészeti jellegű tárgyak előállítására, fenoplaszt és aminoplaszt előkondenzátumaiból, azzal jellemezve, hogy önmagában ismert töltőanyagokkal, színezékkel és poláros oldószerekkel olyan gyúrmát készítünk, amelybe 5—10%-os vízoldható vagy vízoldhatóvá tett mikromolekla oldatát keverjük és az anyagot nyitott formában kondenzáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy a kondenzációt hőkeze-