147692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos savhidrazidok előállítására

Megjelent I960, október la. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.692. SZÁM 12. q. 1-13. OSZTÁLY — HO—581. ALAPSZÁM Eljárás heterociklusos savhidrazidok előállítására F. Hoffmann La Roche & Co. A. G. cég, Basel A bejelentés napja: 1959. március 27. Svájci elsőbbsége: 1958. március 28. A találmány eljárás új heterociklusos savhidra­zidoknak és e vegyületek sóinak az előállítására, amelyet az jellemez, hogy az R Í — CO — NH — NH — R2 I. altalános képletű vegyületet, vagy ennek sóit — ahol R] a szénatomokon adott esetben halogén-, alkil-, alkoxi- vagy alkilmerkapto-csoporttal he­lyettesített tiofén-, pirrol- vagy N-alkil-pirrolmara­dékot és R2 aralkilmaradékot. vagy legfeljebb 7 szénatomot tartalmazó aliciklusos, vagy telített, egyenes, vagy elágazó láncú szénhidrogér.maradc­kot jelent, akár az R, — COOH II. általános képletű savnak az H2 N — NH — R 2 III. általános képletű helyettesített hidrazínnal — ahol Rí és R2 jelentése a fentivei azonos — karbodi­imid jelenlétében végrehajtott kondenzálása és adott esetben sóvá alakítása útján, akár önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő. A fenti képletekben R2 előnyösen alacsony alku­ra aradékot, mint pl. etil-, izopropil-, n-butil-, sec. butil-, tért. butil-, vagy cikioalkilmaradékot, mint pl. ciklopropil, vagy benzilmaradékot jelent. Az alkilpirrolcsoport N-alkilmaradékaként alacsony alkilmaradékok, különösen metil- vagy etilmaradé­kok előnyösek. A pirrol-, illetve tiofénmaradék szénatomjainak előnyös szubsztituensei, pl. az ala­csony alkilmaradékok, különösen etil-, metil- vagy propilmaradék, alacsony alkoxicsoportok, mint me­toxi- vagy etoximaradék és halogénatomok, mint klór vagy brőm. A találmány egyrészt új eljárás helyettesített heterociklusos savhidrazidok előállítására. Ez új eljárás értelmében valamely tetszés szerinti szén­atomon karboxil csoporttal helyettesített tiofánt, pírrolt, vagy N-alkil-pirrolt helyettesített hidra­zínnal karbodiimid jelenlétében kondenzálunk. A reakcióhoz akár a savakat közvetlenül, akár ezek sóit használhatjuk. A reakcióképesebb észterekké, nslogenidekké, anhidridekké, stb. való átalakítás felesleges. A kondenzálószerként használt N,N'-di­szubsztituált karbodiimideket pl. diszubsztituált karbamidszármazékoknak p-toluolszulfokloriddal való kezelésével állíthatjuk elő piridines közegben. A találmány szerinti reakcióban a megfelelő kar­bamidszármazékokat visszanyerjük. Megfelelően helyettesített karbodiimidek, pl. N,N'-diciklohexil­-karbodiimid alkalmazása esetén melléktermékként oly karbamidszármazékokat kapunk, amelyek a re­akcióterméktől könnyen elkülöníthetők. A reak­ciót pl. 0—50 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten, vagy kissé emelt hőmérsék­leten hajthatjuk végre. Célszerű oldószert, mint pl. metilénkloridot, kloroformot, dioxánt, tetrahidro­furánt, dimetilformamidot, vagy acetonitrilt, vagy akár vizet is alkalmaznunk. A találmány másrészt az új helyettesített hetero­ciklusos savhidrazidok ismert módszerrel való elő­állítása, így pl. a tiofén-, pirrol-, vagy N-alkil-pir­rolkarbonsav reakcióképes savszármazékát, mint észterét, halogenidjét, anhidridjét, vagy amidját, adott esetben melegítés közben, helyettesített hid­razínnal kondenzálhatjuk. Egy másik foganatosí­tás! mód szerint a tiofén- vagy pirrol-karbon sav­nak a III képlet szerinti hidrazinokkal képezett sóját magas hőmérsékletre hevíthetjük. További módszer szerint tiofén vagy pírrolkarbonsavhidra­zidot karbonilvegyülettel hozunk reakcióba és a keletkezett hidrazont redukáljuk, mimellett egyéb, a molekulában jelenlevő telítetlen csoportok is hidrogéneződhetnek. A redukciót pl. egyidejűleg vagy utólag, hidrogénnel katalizátor, mint pl. pla­tinaoxid, palládiumszén stb. jelenlétében, előnyö­sen közömbös oldószerben hajthatjuk végre. Még további módszer szerint a keletkezett hidrazono­kat komplex fémhidridekkel, mint pl. litiumalumí­niumhidriddel, nátriumbórhidriddel, stb. is redu­kálhatjuk. Ismét további módszer értelmében a savhidrazidot karbonilvegyülettel hozzuk reakció­ba. A kapott hidrazont Grignard-vegyülettel ke­zeljük és a keletkezett addíciós terméket hidroli­záljuk. Grignard-vegyületként előnyösen metil­vagy etilmaffnéziumhalogemdet használhatunk. A találmány szerint előállítható heterociklusos savhidrazidok előnyös képviselői a következők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom