147690. lajstromszámú szabadalom • Összeépítéskor feszített vonóvasként működő vasalás előregyártott elemekből összeállított szerkezetekhez

Megjelent I MO. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.690. SZÁM 37. b. 1-6. OSZTÁLY — Hl—75. ALAPSZÁM összeépítéskor feszített vonóvasként működő vasalás előregyártott elemekből összeállított szerkezetekhez Hill Mihály tervező, Budapest A bejelentés napja: 1957. május 3. Az előregyártott elemekből összeállított épületszerkezet, úm. gerenda, panel stb. már régen ismeretes. Többnyire a rendeltetés helyén, megfelelő ideiglenes alátámasztáson (aljzaton) van előregyártott elemekből összeállítva és az egyes elemek összekapcsolása útján előállított műtárgy. Más változat szerint a szerkezet, az előregyártott elemekből, az építkezésen a földön, vagy más megfelelő aljzaton készül és a készen összeépített szerkezetet emelik azután rendeltetési helyére. Az elemek bármilyen, a célnak megfelelő anyagból (pl. beton, könnyűbeton, égetett agyag stb.) tömör szerkezetekhez tömören, vagy kiüregelten, rácsos szerkezetekhez pedig a szerkezet hálózatának megfelelő rácsozással készülhetnek. Az egyes elemek közötti kapcsolat ismerten vasbetétek átfogó toldása, vagy az elemekből kiálló vasbetétek helyszíni hegesztése útján, esetleg a vasbetétek hegesztése után történő betonozással, vagy beépített vas kapcsolóelemek csavaros összekötésével van kiképezve. Utófeszített szerkezeteknél a feszítőerő okozta súrlódás útján vannak az előregyártott elemek egymással erőátadóan összekapcsolva. Az előregyártott elemek ismert összekötési módozatai között, a legbiztonságosabb és egyúttal a legegyszerűbb a feszítőerő okozta súrlódás útján képződő kapcsolat. A találmány szerinti vasalással egyrészt, az előregyártott elemekből összeállított és közönséges betonacéllal vasalt szerkezet helyszíni összeszerelése alkalmával, az összebetonozás megszilárdulásának időtartamára, ezt az egyes elemek közötti súrlódás által előidézett kapcsolatot alkalmazzuk, míg másrészt, az esetleg rendelkezésre álló, különleges feszítőacél alkalmazása esetében, egy célszerű kéziszerszámmal könnyen végrehajtható utófeszítési módszert létesítettünk. A találmány szerint a betonacél-, vagy különleges feszítőacél-szál végei feszítésre alkalmas beton feszítő tömbben egymást átfedve görbületben vezetett alakban bebetonozottak, miáltal a feszítőszál a betonból való kihúzódási ellenállás folytán illesztett és az összeillesztés folytán végtelenített. A görbületben vezetett és bebetonozott acélszálnak a betonból való kihúzódási ellenállása lényegesen nagyobb az egyenesen vezetett acélszál kihúzódási ellenállásánál. Ezt a jelenséget eddig csak az acélszálnak a betonba való horgonyzásánál állították a technika szolgálatába, míg az acélszál illesztésnél történő alkalmazása új. A görbületben vezetett és bebetonozott acélszál betonból való kihúzódási ellenállásának a nagysága, az acélszál egészen rövid szakaszon történő illesztését teszi lehetővé és így az illesztés a lehető legkisebb betontömbben is célszerűen és jól foganatosítható. Az acélszál végeinek a betontömbben való összehegesztése útján is végteleníthetö. A görbületben vezetett acélszál görbülete lehet kör. kosár ív parabola, vagy bármilyen más görbe vonal. A találmány szerinti vasalás jellegzetessége, hogy az acélszál az egymás mellé illesztett elemeket a feszítés síkjában körülövezi. Feszítéshez a beton feszítőtömbök közül egy, az előregyártott elemsor egyik végénél levő szerkezetelemnek vagy az ottan esetleg alkalmazott ellenlapnak támaszkodik, míg a másik feszítőtömb közbenjöttével, az elemsor másik végénél levő elemre vagy az esetleg ottan alkalmazott ellenlapra támaszkodva, az egvm.ás mellé illesztett el őre srv ártott elemeket, egy célszerű szerszámmal, a megkívánt mértékben összefeszítjük. Az összefeszítés alkalmával az elemek megrövidülnek, a feszített acélszál pedig megnyúlik, minek következtében a feszítési oldalon levő szerkezetvég és feszítőtömb közötti rés megnövekszik. A feszítőerő állandósítása céljából, a rés megnövekedett nagyságát, alátétek és ékek segítségével rögzítjük. A rés kiékelése után a feszítő szerszám eltávolítható. Különleges feszítőacéllal foganatosított feszítésnél a feszítőszál anyagát határfeszültségig, vagy legalább annak 80%-áig, míg közönséges betonacéllal vasalt szerkezetek készítésénél, az acélszálat legalább az elemek önsúlyának hordására alkalmas mértékben, de legfeljebb az acélanyag folyási határának kb. 45—50%-áig feszítjük meg. Ha a kivitelezési körülményeknél a feszítőszál kúszását is figyelembe vesszük, úgy kellő szakértői ellenőrzés mellett, az acél folyási határfeszültségének 45—50%-ánál nagyobb mértékű feszítése is megengedhető. A találmány szerint a közönséges betonacéllal vasalt szerkezetet, a célnak megfelelő aljzaton, előregyártott elemeiből összeállítjuk, majd a szer-