147679. lajstromszámú szabadalom • Számológép

Megjelent löűt). október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.679. SZÁM 42. m. 10—16. OSZTÁLY — FE—453. ALAPSZÁM Számológép Fejes István technikus, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 28. A számolás az emberiség egyik igen fontos alaptevékenysége, amely csaknem minden mun­kájával kapcsolatos, ezért nagy tömegben jelent­kezik a világ gazdasági életének minden terü­letén. Éppen azért, mivel ilyen nagy jelentősége van és nagytömegű számolást kell végezni állandóan, ennek korszerű gépesítésére való törekvés, illetve annak megfelelő megoldása, egyik elsőrendű igény, sőt követelményként jelentkezik, a gazda­sági élet állandó fejlődésével együtt, az emberi munka könnyebbé, gyorsabbá tétele érdekében, ami egyúttal a termelékenység növekedését is eredményezi. A számolás, különösen a négy alapművelet el­végzésére, ugyan most is vannak kizárólag kül­földön készült, különféle gyártmányú irodai szá­mológépek használatban, melyek azonban több­féle hátrányuk következtében messze elmaradnak a korszerűség által megkövetelt igényektől, mi­vel használatuk hosszadalmas és fárasztó, éppen ezért teljesítményük is rossz, amellett igen drágák. Ugyanis a kézi hajtású gépeknél a számoknak a gépbe való bevitele kis rudak lehúzogatásával, vagy korong elforgatásával történik, egy és ugyan­azon gép mind a négy alapművelet elvégzésére nem alkalmas, külön összeadó és külön szorzó­gépre van szükség, továbbá szorzásnál, vagy osz­tásnál a szorzó, vagy osztó számjegyei által meg­határozott mennyiségben kell a forgatókart tel­jesen körülforgatni. Mindezen és egyéb hátrányok a számolási munkát nehézkessé teszik és lassítják, a gépet drágítják, valamint a sok alkatrészük miatt (tize­desváltómű szükséglet, stb.) sok hibaforrást jelentenek. Másrészt a gépi hajtású (automata) gépeknél, ahol leginkább a tabulátoros kivitelt használják, a fenti hiányosságok nagyobbrészt szintén fenn­állanak, sok szerkezetük van, ezért költségesek és kezelésük nehézkes, egyben a gépek sok szer­kezete a nagyságát növelik. Más esetben pedig különlehúzó, vagy a számhengert elforgató ko­rong elfordításával lehet a kívánt számot a gépbe bevinni. Mindezek azonban a számolási munka gyorsaságának rovására hajthatók végre. Végül még arra akarok rámutatni, hogy ilyen új elv alapján, egyszerű szerkezeti elemekből felépített magyar találmányú, különleges korszerű számológép még eddig nem volt és így nem is gyárthattunk, az egyre növekvő igényünk, szük­ségletünk kielégítésére. Mindezen fenti hiányosságokat és hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti számológép, il­letve kivitelezési formája, melynek következté­ben jelentkező több fontos előnye a következő: A találmány szerinti számológép úgy kézi, mint villany működésű (teljes automata) kivitelben ké­szíthető, illetve használható. Mindkét formájában mind a négy műveletet ugyanazon a gépen egy­forma gyorsan, pontosan és könnyen lehet el­végezni, nincs szükség külön összeadó és külön szorzógépre. Ugyanis a számolás végrehajtásához, bármelyik alapművelet esetében is, a kívánt számnak a gépbe való bevitele, a 0-tól 9-ig ter­jedő billentyű egyszerű lenyomása által történik, miáltal az a leggyorsabban és könnyen végre­hajtható. Továbbá a kijelölt művelet elvégzésé­hez összeadás-kivonás esetén csupán egy gomb­nyomás szükséges. A szorzási és osztási műve­letekhez pedig — természetesen ezt csak a kézi hajtású gépeknél értve, mert a gépi hajtásúak teljes automaták —, csak a hajtórudat kell egy kör kerületének negyedrésznyi és 9 egységre be­osztott köríve előtt elmozdítani, ebben az eset­ben azonban rnár 9-cel szoroztunk, vagy osztot­tunk, aszerint, hogy előre, vagy visszafele moz­gattuk az osztott körív előtt a hajtórudat, mely­nek osztása ugyanis, illetve az azon feltüntetett számjegyek az elvégzett számolási egységek mennyiségét mutatják. Mindezen egyszerű eljá­rás és könnyű kezelés által a számolás lényege­sen meggyorsul a jelenlegi gépekkel szemben, ezért jobb is. További fontos előnye az is, hogy minden meglevőtől eltérő új, különleges és egyszerű szer­kezeti megoldással rendelkezik, így kevesebb és tömeggyártásban lényegesen könnyebben előállít­ható alkatrészekkel bír, ami az előállítási költ­ség- és munkaidőszükségletet csökkenti, ezért ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom