147671. lajstromszámú szabadalom • Osztólánc, különösen RC oszcillátorokhoz

Megjelent ltíöi). október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.671. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY —EC -698. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Osztólánc, különösen RC oszcillátorokhoz Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Kemény Ádám mérnök (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet elektronikus laboratóriumának munkatársa), budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. augusztus 26. A találmány újfajta osztóláncra vonatkozik, kü­lönösen külső hőmérséklettől független ampli­tudóstabilizálásra és ez a kapcsolás egyaránt al­kalmazható elektroncsöves, vagy tranzisztoros megoldásban. Az eddigi jól ismert gyakorlat szerint az ampli­tudóstabilizálást úgy lehet megvalósítani, hogy a negatív visszacsatolás osztójának egyik tagjánál teljesítményfüggő ellenállást alkalmazunk, amely a visszacsatolás mértékét változtatja a kimenő teljesítmény függvényében oly módon, hogy nö­vekvő kimenő teljesítménynél (amplitúdónál) a visszacsatolás mértéke is növekedjen és ez ellen­súlyozza a kimenő teljesítmény növekedését az erősítés csökkentésével — végeredményben az amplitúdó változását igyekszik visszaállítani. Ezt úgy lehet elérni pl., ha az osztó alsó tagjába po­zitív hőfok-állandójú ellenállást, pl. izzólámpát teszünk, vagy a felső tagba negatív hőfok-állan­dójú ellenállást (termisztort), esetleg feszültség­függésű ellenállást (VDR) teszünk. Egy ilyen kap­csolásnál pl. a felső ágban termisztort alkalma­zunk teljesítményfüggő ellenálláselemként. (Az 1. ábra egy ilyen ismert kapcsolást mutat, amely­nek osztólánca azonban már a találmányunk sze­rinti javított formában szerepel. A találmányunk szerinti változat működését és kialakítását ké­sőbb ismertetjük, az ábrát magát felhasználjuk azonban az ismert megoldás ismertetésére is. A leírásban szereplő hivatkozási jelek tehát az 1. ábrára utalnak.) A termisztor célszerűen gyöngytermisztor formájú, amely már igen kis teljesítményeknél észrevehetően melegszik és így ellenállását változtatja. Ez azért fontos, hogy a szabályozást minél kisebb teljesítménynél lehes­sen megvalósítani, hiszen a szabályozásra elhasz­nált teljesítmény az oszcillátor hasznos kivehető teljesítményét csökkenti. Más szempontból nézve minél kisebb teljesítmény elegendő az amplitúdó­szabályozás végrehajtásához, annál kisebb telje­sítményű T.3 fokozatot alkalmazhatunk és ez te­lepes táplálású, pl. tranzisztoros készüléknél döntő szempont, mert a kis teljesítményt adó T3 foko­zat kevesebb teljesítményt fogyaszt a telepből. Ha a szabályozás folyamatában az amplitúdó­limitálást végrehajtó NTC) gyöngytermisztor hő­mérséklete, az azt teljesítménnyel ellátó T3 foko­zat kis teljesítménye miatt nem kerül sokkal feljebb a környezeti hőmérsékletnél, úgy az osz­cillációs amplitúdó nagyon érzékeny lesz a külső hőmérséklet változására, amely hasonló nagyság­rendben változtatja a gyöngytermisztor ellen­állását és így a rezgési amplitúdót, mint az NTC1 termisztorra visszatáplált oszcillátor váltóteljesít­mén3'. Ha az utóbbi pl. 0,5 mW, egy átlagos gyöngytermisztornál már kb. 20 C° környezeti hőmérséklet-emelkedésnél az oszcilláció meg­szűnne. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha ter­misztor helyett egy kis izzólámpát alkalmazunk az osztó alsó ágában, amely hőmérsékletét az oszcillátor teljesítmény alig emeli a külső hőmér­séklet fölé. Ezen a hibán a legkézenfekvőbb módon úgy segítenek, hogy a gyöngytermisztor (ill. izzó­lámpa) üzemi hőmérsékletét lényegesen feljebb emelik a környezeti hőmérsékletnél, pl. 120—200 C°-ra, amikor is a külső hőmérséklet változása már alig befolyásolja a szabályozó elem (pl. az NTC] gyöngytermisztor) ellenállását és így az oszcillációs amplitúdót. Ehhez egy átlagos gyöngy­termisztornál viszont 25 mW nagyságrendű tel­jesítmény kellene az előbbi 0,5 mW helyett. Így ez a módszer nagyteljesítményű T3 kimenő foko­zatot követel a vele járó nagy fogyasztással, amely telepes táplálású készülékeknél a megvaló­sítást kizáró tényező. Tranzisztoros oszcillátornál különösen súlyos a helyzet, mert az így szükséges teljesítmény kb. ötvenszer nagyobb, mint amely egy kis hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalom