147669. lajstromszámú szabadalom • Rács elektroncsövekhez és eljárás annak előállítására

Megjelent 1960. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.669. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—663. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Rács elektroncsövekhez és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Paczauer Győző mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. május 8. A találmány feketített rácsokra és rácsfeketítési eljárásra vonatkozik. Ismeretes elektroncsövek rácsainak egy részét, általában a magas hőfokon működő elektroncsőrácsokat feketíteni. A feketített rácsok jó hősugárzók, ennek következtében termikus rácsemissziójuk kisebb. A rácsok feketítése eddig általában grafitozással, vagy kormozással történt. Ennek az eljárásnk többek között az a hátránya, hogy a felvitt grafit-, vagy koromréteg tapadása nem kielégítő, és így utólag leválhat a rácselektródáról és rárakódik az eltktroncső egyéb elektródáira, pl. a katódra, valamint, hogy a felvitt réteg vastagsága bizonyos határokon belül nem szabályozható. Azt találtuk, hogy a fenti hátrányokon segíthetünk akkor, ha elektronikus úton feketítjük a rácsot, vagyis a rácsra elektrolitikus úton viszünk fel szabályozható vastagságban fekete fém és/vagy fémoxidréteget. E réteg kielégítő módon tapad az alapfémhez. Felvihető akár a rácshuzalra, akár á rácsbordákra, éspedig akár azok drótállapotában, akár pedig a már kész rácsra. Különösen előnyös a találmányunk szerinti megoldás huzalok feketítésénél, mert azokból a feketeréteg mindennemű sérelme nélkül a kívánt nagyságú és alakú rácsot létrehozhatjuk és e rácsot ismert módon utófeszíthetjük is. Kormozott rácsoknál az utófeszítés többnyire a felvitt korom megsérülését eredményezi. A találmányunk szerinti rácsok alkalmazhatók aranyozott rácsok helyett is, pl. első rácsként, sőt esetleg feleslegessé teheti a külön rácshűtő bordák alkalmazását. A felvitt fekete réteg célszerűen fekete króm, és/vagy krómoxid, ámbár alkalmazhatók egyéb fém és/vagy fémoxidok, pl. kobaltoxid, vanádiumoxid, titánoxid, stb. is. Az elektrolitikus felvitel során úgy kell eljárnunk, hogy mindjárt a fekete fém és/vagy fémoxid váljék le. Miután ily leválasztások önmagukban ismeretesek, ezek ismertetése jelen bejelentésünk keretében feleslegei. Alacsony feszültségű elektronok becsapódó energiája nem elegendő a pl. krómoxid megbontására. Nagyfeszültségű csövekben azonban a nagy sebességre felgyorsított elektronok bombázó hatására a krómoxid krómfémmé és gáz alakú oxigénné bomolhat. Ennek elkerülése céljából, ilyen esetekben a rácsokat úgy vonhatjuk be galvanikus eljárással, hogy a rácsoknak katód felé fordított felületére ne rakódjék le fekete fémréteg. Ez az elektródáknak a galvanizáló fürdőben való megfelelő elrendezése által érhető el. Ugyanakkor a rácsbordák is bevonatlanok lehetnek. Ámbár a fentiek értelmében a találmány értelemszerűen a legkülönbözőbb módon kivitelezhető, a találmány részletes bemutatására az alábbi példa szolgál. Példa: 25 mikronos molibdénhuzalt oly krómfürdőbe helyezzük, vagy oly krómfürdőn húzzuk folyamatosan át, amelyből fekete krómoxid választható le. Ilyen fürdők ismert módon krómsavon kívül nátriumnitritet, vagy jégecetet tartalmaznak. A leválasztás a molibdénhuzalra, mint katódra történik. Az anóda ólomanóda. Az alkalmazott áramsűrűség 0,5—5 A/cm2

, a hőfok szobahőmérséklet körüli, vagy annál valamivel magasabb. A leválasztási idő 1—6 perc. A galvanikus fürdőből kivett huzalt desztillált vízzel mossuk, majd alkohollal szárítjuk. E huzalra 1—3 mikron fekete krómoxid vált le. A kész huzal szárítás után ráccsá tekercselhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncsövekhez való rácselektróda, azzal jellemezve, hogy rácshuzala és/vagy bordája fekete fém és/vagy fémoid réteget hordoz. 2. Az 1. igénypont szerinti rácselektróda ki-