147655. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabonamagvak leválasztására

o Megjelent 19űt). október lo. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ADALMI LEÍRÁS 147.655. SZÁM 45. e. 2—11; 45. c. 20—34. OSZTÁLY — AO—206. ALAPSZÁM Berendezés gabonamagvak leválasztására Agrostroj Prostejov, národni podnik, Prostejov, Csehszlovákia Feltaláló: Semerád Frantisek, Vrzanov u *Jihlavy, Csehszlovákia A bejelentés napja: 1958. május 19. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1957. augusztus 10. A találmány gabonamagvaknak rázószerkezet nélküli cséplőgépekben eszközölt leválasztására való berendezés. Az eddig szokásos cséplő- és leválasztó szerkezeteket a múltban és a jelenben egyaránt mind helyhezkötöttt gépeknél, mind pedig arató-cséplőgépeknél lényegében régóta alkalmazott elvek alapján építik föl. Ennek következtében e berendezések nagyméretűek és nehézkesek. Kisebb méretű gép létesítése végett mindenekelőtt a rázószerkezeteket kell kiküszöbölni, minthogy ezek a cséplőgép terének túlnyomó részét foglalják el és lengő mozgásukkal a gépet teljes egészében káros rázkódásnak teszik ki. Ettől eltekintve a rázószerkezetek, sziták és fogattyús tengelyek, valamint nagyszámú csapágy, szíjtárcsa és szíj miatt a gép összköltsége jelentős mértékben megnövekszik. Rázószerkezet nélküli cséplőgépek már különféle kialakításban ismeretesek, a gyakorlatban azonban egyikük sem terjedt el. Ennek oka vagy a gépek kis hatásfoka vagy a viszonylag nagy energiaszükséglet. Ismeretes a magvaknak szokásos cséplőszerkezettel ellátott cséplőgépben rázószerkezetek és sziták alkalmazása nélkül eszközölt leválasztására való eljárás is, amelynél a szalmában ennek a cséplőszerkezeten való áthaladása után viszamaradó magvak eltávolítása végett a szalmát a cséplőszerkezet mögötti térből kihulló szalmára leszedődob által kifejtett ütésekkel hozzák rázómozgásba. Ebben a szerkezetben a szalma a cséplődob és a leszedő dob fordulatszámának különbözősége miatt a gépből való eltávozása előtt vesztegel. Ugyanekkor a csépelt és kirázott magvak egész tömegükben a pelyvával együtt előbb légáramon haladnak át, amely a pelyvát kifújja, a magvakat viszont a viszamaradó szennyeződésekkel együtt második légáram fogja föl. Ez a magvakat pálya mentén meneszti, amelyből a viszamaradt szenynyeződéseket harántirányú további légáram szívja el, úgyhogy a pálya végén teljesen tiszta magvak jelennek meg. Az ilyen cséplő eljárás foganatosítására alkalmas szerkezetet szokásos harántcséplődob, cséplőkosár és párhuzamos leszedő dob alkotja, amely a cséplőszerkezettel közös kamrában van ágyazva és amelynek fordulatszáma kisebb a cséplődob fordulatszámánál. A szerkezethez továbbá a kamrában ágyazott ventillátor tartozik. A kamrát harántfalak két részre osztják. Az egyik részt nyílás a cséplőkamrával köti össze, a másik rész viszont a zsákoló szerkezethez vezet. Jóllehet ez az eljárás és berendezés a mindezideig ismert valamennyi ilyen rendszerű eljárással és berendezéssel szemben lényeges haladást jelent, a követelmények teljes kielégítésére, különösen nagyobb teljesítmények esetén, nem alkalmasak. A találmány rázószerkezet nélküli cséplőgépekben magvak leválasztására való oly berendezés, amely mind helyhez kötött, mind pedig aratócséplőgépek esetén nagy teljesítmények elérésére is alkalmas. A találmány szerinti gépek bármilyen helyzetben üzemeltethetők, vagyis lejtőn is üzemeltethetők, minthogy a gép működésmódja helyzetétől igen tág határok között független. A találmány lényegileg abban van, hogy a szalmát mint rostos anyagot részben a cséplődobra engedjük tekercselődni és a magvaktól elválasztva fölső rétegben egymással ellentétes értelemben forgó dobok szívóhatásával szórjuk ki, a magvakat viszont a cséplődobról centrifugális erő útján egyrészt sugárirányban, másrészt lényegében érintőlegesen a szalma alatti alsó rétegben a leszedő dob alatt elrendezett és rázómozgásban tartott átejtő rostán fekvő rövidszálú szalmából álló lágy alátétre szórjuk, ahol a magvak visszamaradnak és az elragadott pelyvával együtt a légáramba esnek át, a könnyű részecskék viszont a leszedő dob körzetében lebegnek vagy szívóhatás útján a szalmával együtt haladnak, amikoris a szalma mozgásiránya és rácsszerű szerkezete hirtelen megváltozik, a szalma a leszedő dobok fordulatszáma közötti különbség folytán rázómozgásnak van ki-