147637. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus páncélpajzs frontfejtések biztosítására

Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 147.637. SZÁM 5. c. 9. OSZTÁLY — UI-44. ALAPSZÁM Hidraulikus páncélpajzs frontfejtések biztosítására Ursitz József bányamérnök, Petőfibánya A bejelentés napja: 1959. május 14. A találmány hidraulikus páncélpajzs frontfej­tések biztosítására. A föld felszíne alatti termelés velejárója a kőzetmentes térségek kiképzése. Ezen kőzetmentes térségeket általában biztosítani kell egyrészt, hogy a beoimlási lehetőséget csökkent­sük, másrészt, hogy az ott dolgozók életét és testi épségét maximálisán védjük. Azon helyeken, ahol már nem csupán vágathaj tási tevékenység folyik — tehát a fejtésekben — fokozottabban szükséges1 a biztosítás. Különösen az un. front­fejtésekben elképzelhetetlen valamilyen biztosítás nélküli munkavégzés. Ezért a szén- és egyéb bányák frontfejtéseiben az ősidőktől fogva biz­tosítást alkalmaztak. Ezen biztosítás legrégibb és még ma is igen elterjedt kiviteli formája a fával történő biztosítás, amely faácsolat és faszekrények formájában nyer alkalmazást. Haladás az, amikor a fát acéitámokkal és acéksüveggerendákkal pótol­ják. Az acéltám és süveg teherbírása már sokszorosa a fáénak. Ugyanakkor viszont kisebb kőzetdara­bok kieshetnek a főtéből, amelyek sérüléseké! okozhatnak. Ugyanakkor az acélbiztosító szerke­zetek súlyosabbak, mint a fabiztosító szerkezetek. Próbálkozások vannak ezért az ún. önjáró acéi­biztosító tárnok alkalmazásával. Ezen biztosítási módnál már a főte felé nagyrészt fedett a munka­tér. Igaz ugyan, hogy a szerkezet súlya ezzel még nagyobb, de az önjáró szerkezeti kivitel miatt ez már nem jelent különösebb hátrányt. Jelenleg leghaadottaíbb kivitelnek .mondható a különböző ún. páncélpajzsos biztosítás, amelynél a munkatérséget minderi oldalról acélpáncéllal védjük, kivéve a jövesiztendő anyag felé, hogy ott a munkavégzés lehetséges legyen. Igen sok típusú páncélpajzs ismeretes, de gyakorlati elterjedésük nem nagy, mert a sok előnyük mellett sok hát­rány is mutatkozik. Általában igen nehézkesek, mert azon elv a gyakorlatban alig valósítható meg, hogy a leomló kőzet mozgassa előre a paj­zsot. A pajzs külön vontatása pedig nem meg­oldott feladat. A pajzsoknál nem volt eddig meg­oldott az ún. támmentes. homlok és ez a gépe­sítést, valamint már a normális üzemmenetet is erősen hátráltatta. Nem volt meg ezért a front kellő haladási sebessége, beszorult a pajzs és rendszerint tönkrement. Általában a pajzsok tel­jes merev, biztosításra készültek, ami további nehézséget okozott, mivel a megengedettnél na­gyobb nyomás esetén deformálódás lépett fel, amely a további üzemet igen erősen akadályozta. Célszerűen az a pajzs, amely nem merev, tehát engedékeny, támmentes fronthomiokot biztosít, a pajzsok előmozgatása gyors, és könnyen meg­oldható. Fontos az. hogy a szállítóberendezés kö­zel kerülhessen a front-homlokhoz, tehát azt a berendezés szélére célszerű elhelyezni. A páncél­pajzsok általános előnye a minimális bányafa­felhasználás és a maximális biztonság. Az eddigi kísérletek nagyrészt csupán elvileg igazolták ezt, mert az egyes hátrányok miatt a páneélpajzsok nem tudtak üzmszerűen elterjedni. Továbbiakban a találmány lényegét az ábrák alapján ismertetjük, amikor azok az alábbiakat ábrázolják. 1. ábra. Páncélpajzstag általános elvi elrendezé­sét mutatja oldalnézetben. 2. ábra. A páncélpajzs elhelyezése alaprajzban a frontfejtésben. 3. ábra. Ideiglenes főtebiztoeító lemezek elvi elhelyezésének vázlata felülnézetben. 4. ábra. A hidraulikus helyváltoztató szerkezet energiaszplgáltaj:ó berendezésének elvi elrende­zése. 5. ábra. Hidraulikus és törőélű pajzstagok vas­támjainak elvi elrendezése elölnézetben. 6. ábra. Merevítő híd és a hidraulikus előtoló elvi vázlata a pajzstagok talprészéhez csatlako­zóan. 7. ábra. Törőélű pajzstagok előtolása. 8. ábra. Törőélű pajzstag törőél menti főte töréssel és omlással. 9. ábra. Hidraulikus és hidraulika nélküli pajzs­tagokban elhelyezett hidraulikus vastámok két csővezetékről való táplálásának elvi elrendezése, A találmány szerinti pajzs, pl. hengerelt acél­ból készült több tagból álló biztosító szerkezet. Egy-egy pajzstag lényegében három főrészből áll (I. ábra): ívelt hajlítású 1 hátrészből, 2 talprész­ből és 3 tetőszerkezetből. A 2 talprésznek támasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom