147588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3 béta-aciloxi-delta5,16-pregnadien-20-on előállítására

0 Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.588. SZÁM 12. p. 11—17. OSZTÁLY - GO-681. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás 3^-aciloxi—^ '16 -pregnadien-20-on előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Magyar György és dr. Tuzson Pál A bejelentés napja: 1959. február 18. A szolaszodin 1 elbontásával Sato (Am. Soc. 73 5009, 1951.), J. Org. Chem. 22 1946 1957) foglalko­zott. Neki csak 20%-kal sikerült a szolaszodint lebontani: Az 0,N-diacetátot közvetlenül eeetsa­vanhidriddel történő aeilezéssel állította el. Briggs (J. Ohem. Soc. 1654 1952) a fenti 0,N-díacetil szo­laszodint ecetsavamhidriddel piridin jelenlétében acetilezte. R. KuhnfBer. 85. 416 (1952)] a diacetil­tomatidin előállításához piridines közegben ecet­savanhidridet használt. A felsorolt acilezási mód­szereket az jellemzi, hogy a termelés a szolaszo­din lebontásánál alacsony szinten mozog, valamint az, hogy savmegkötőként és oldószerként szerves tercier bázist, piridint használnak. Ennek az el­járásnak az alacsony termelésien kívül hátránya ínég az is, hogy az acilezéshez nagymennyiségű piridint használ fel. A felesleget viszont a reak­ció befejezésekor vákuumban kell eltávolítani, ami jó teljesítményű szivattyút igényel. A piridin használata mérgező' hatása miatt sem kívánatos. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a piridines eljárásnál sokkal magasabb termelést érünk el, ha vízmentes indifferens oldószerben pl. benzol­ban, toluolban, xilolban, előnyösen vízmentes to­luolban acilezünk úgy, hogy savmegkötőként féme­ket használunk pl. kalcium, magnézium, litium, nátrium, stb.) számított mennyiségiben, vagy 1—5 mól feleslegben. Ezeknek a fémeknek vízben bá­zikusan disszociálódó sóival, sőt szilárd nátronlúg­gal is megköthetjük az acilezésffiél keletkező savat úgy,, hogy a szervetlen bázikus sókat vagy szilárd lúgokat a toluolos oldatban kevertetjük. Szilárd szervetlen sóként igen előnyösen vízmentes tri­nátriumszulfátot használunk. Használhatunk azon­ban vízm. dinátriumszülfátot, szódát, litiumkarbo-­nátot, kálciumkarbonátot és nátronlúgot stb. is. Ezzel a. módszerrel — ha pl. az aeilezésnél sav­megkötőiként vízm. trinátriufoszfátot használunk — a z15 ' 16 -pr©gnadien-3^-ol-20-on acetátot — 55%­kal, míg szóda, vagy fémnátrium jelenlétében 50%-kal kapjuk meg. Az eljárás előnyös azért, mert a termelést a piridines eljárással szemben erősen megemeli. A technológiája egyszerűbbé válik az által, hogy az acilezés befejezésekor jelenlevő' csapadékot szű­réssel eltávolíthatjuk. A munka az egészségre nem ártalmas. Az eljárásban említett szervetlen sók ára általában alacsonyabb szinten mozog, mint a piridiné. Az acilezéshez előnyösen ecetsavanhidridet hasz­nálunk, de hasonló eredménnyel alkalmazhatunk egyéb »avanhidridet is pl. propionsavanhidridet. A nyers diacilezett termék további feldolgozása az ismert módszerekkel történik. Példák: 1. 5 g szolaszodint (O. p. 194—196°) 100 ml vízm. toluolban, 10 ml eeetsavanhidridhen, 20 g vízm. Lrinátriumfoszfát jelenlétében 1 órán át állandó kevertetés közben 100—110°-on tartunk. Lehűlés után szűrjük a csapadékot és a maradékot váku­umban súlyállandóságig bepároljuk. A párlatmara­dékot 50 ml jégecetben 21/ i óráig forraljuk, majd 30 ml jégecethez hozzácsepegtetjük az előbbi ol­datot, valamint 2,3 g krómsavanihidridnek 30 ml-es jégecetes oldatát. 1 órát szobahőmérsékleten áll­ni hagyjuk az elegyet. A feleslegben levő króm­savat biszulfáttal szétroncsoljuk, majd 250 mi vi­zet adunk az oldathoz és benzollal extraháljuk. Szárítás után a benzolt lepároljuk és a páramara­dékot 160°-on 45 percen át hőbontásnak vetjük alá. 2,33 g (55%) ,i5 .' 6 -preginadien-3/?-ol-20-on­aeetátot kapunk, (o. p. 172—174°). 2. 5 g szolaszodint (o. p. 194—196°) 10z ml tolu­olban és 10 ml propioinsavanhidridben, 20 g trinát­riumfoszfát jelenlétében 1 órán át 100—110°-on kevertetjük. A kihűlt folyadék szűrése után már úgy járunk tovább el, mint az l-es példánál. 2,24 g (50%) zl5' 16 -pregnadie:n-3^-öl-20-on-ipropionátot kapunk, amelynek o. p.-ja 174-—176°. 3. 5 g szolaszodint (o. p. 194—196°) 100 ml vízm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom