147581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mestersége, kis fajsúlyú, nagy szilárdságú betonadalékanyagok bányameddőből, vagy nagyszéntartalmú kazánházi pernyékből, vagy nagy széntartalmú salakokból való előállítására
Megjelent: I960., október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS: 147,581. SZÁM 80, b. 21 OSZTÁL — El—95. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLÁMÁNY Eljárás mesterséges, kis fajsúlyú, nagy szilárdságú betonadalékanyagnak bányameddőből, vagy nagy széntartalmú kazánházi pernyékből, vagy nagy széntartalmú salakokból való előállítására Építéstudományi Intézet, Budapest Feltalálók: Bréda Gyula oki. gépészmérnök 65%, Kudnai Gyula építészmérnök 35%, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 30. A találmány eljárásra vonatkozik nagy, azaz kb. 15—30% éghetőt tartalmazó bányameddőből, vagy kazánházi pernyékből vagy salakokból, valamint ezekből formált alak testekből kis fajsúlyú, nagyszilárdságú betonadalékanyag előállítására, mely eljárásnál kigázosítás útján melléktermékként kb. 1000 kal/Nm3 ~es, ún. félgenerátorgázt kapunk. A 15—30% éghetőt tartalmazó anyagokat eddig nem lehetett gazdaságosan felhasználni. Gazdaságos felhasználásuk lényeges haladást jelent. Az eljárás lényege az, hogy a kiindulási anyagot porítjuk, majd granulátorban 15—30 mm átmérőjű gömbökké formáljuk, előszárítjuk, azután oly aknakemencében gázosítjuk ki, amelyen az égéshez szükséges fent kiszívott levegőt alulról felfelé áramoltatjuk át. Ily kemence az El—92 alapszámú bejelentésünkben van részletesen leírva. Az átszívott levegő oxigénje a granulum széntartalmával részben széndioxiddá, részbein szénmonoxiddá alakul át. Az égés hőmérsékletét és a tűzzóna helyét a kemencében szabályozhatjuk. Az oszlop alsó része az előmelegítő-, felső része a kigázosítő zóna. A tűzréteg fölött levő granulumoszlopban megy végbe a redukció. A folyamat az invert működésű generátorokban lefolyó folyamathoz hasonlóan játszódik le. Az eljárás célszerű kiviteli alakjánál az anyagoszlop alá a hőegyensúlynak megfelelő mennyiségű vízgőzt is aláfúvatunk, amely az összesült kavicsot bontja, majd szétbomolva az izzó tűzrétegen a gáz hidrogéntartalmát dúsítja. Az eljárás során nyert generátorgáz kb. fedezi a kavics előállítási költségét, minek következtében a főtérinek előállítási költsége elenyésző. Mivel ilyen természetű üzemeket főleg erőművek 'mellé telepítenek, a rnelléktermékként nyert generátorgáz kazánegyságek fűtésére használható. Az eljárás további előnye, hogy az eljárás folyamán az éghető kén zöme is eltávozik a kavicsból. A betonadalékanyagok kéntartalmának káros hatása közismert. A mcllél"lt raiz egyetlen ábrája a találmány m í t í ts VJ 1_I C alkalmas berendezést v ^i il' m 3 hie i 1 i i un i ! í >., itiolója, 2 térfogatadago-1 H j \/c ' L <' jp it, 5 alul nyitott akna-1 ni T i c ii - wgy gőzbetápláló csövet, (ki 'i i ) i i i\ L ntlol melyen az adag felfeki L ^ i i 9 szállítószalagot, 10 an/igkupit il b ko oszí /övezeteket, 12 gyűjtő V i\t v j] ( i isii 14 ciklont, 15 meieg^ i^ ^ )| i ' lo gi í it »t t -Í 17 vezetéket jelöl. Működési mód: ^ 1 i b i ÍVÍ MOD 1 \ iOT kazánházi perli T, \ i il <• n 1 ilt kiindulási anyagot i i ^ J .on és a 3 vezeté"• j ) \i n i htii« 1, az alul nyi-i ) il i^i cd ujuk <\ 15—30% ég-i ti i ii / eiani 1 im i kemmeében lefelé ji li i -1 áhír 1 i kernt re*, than a nyilak irám bii 1 7ivo t íp cgovel amth az előmelegítő ^onab.^1 elciii^.^^^-ik „> az e íolott fekvő égési zónában folyamatosan fenntartja a tüzet, minek következtében a granulum széntartalma kiég. A keletkező égéstermék széndioxidtartalma az előmelegítő zónában redukálódik. A kigázosítás folyamán összesülések is lehetségesek. Az összesülések bontására, valamint a melléktermékként nyert gáz hidrcgéntartalmának növelésére, az előmelegííő'zóna útján, a 6 vezetéken át a távozó gáz hőtartalmával a 15 melegvízköüenyben előállított melegvizet vagy gőzt fúvatunk be. A bepermetezett melegvíz 3—400 C°-os ki-
