147569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glükózszörp tisztítására ioncserélő gyantákkal

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.569. SZÄM 89. c. OSZTÁLY - CU—67. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás glükózszörp tisztítására ioncserélő gyantákkal Cukoripari Kutató Intézet, Budapest és Erjedésipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Magyar Károlyné vegyész (36%), Hersinczky Albert vegyészmérnök (27%), Bolgár Pál mb. főmérnök (10%), Simoeyi Miklósné vegyésztechnikus (19%), Sárkány István vegyészmérnök (8%), mindnyájan Budapesten A bejelentés napja: 1959. május 21. Glükózszörp tisztításához ioncserélő gyantákat már alkalmaztak. Egyik javaslat értelmében a kalciumionokat és aminosavakat kationcserélő gyantán, majd színtelenítő gyantán a színezőanyagokat távolítják el. Oldatban maradinak a szervetlen anionok, melyet nátriumhidroxiddal semlegesítenek, majd a szörpöt a kívánt mértékre bepárolják. A szörp ily módon jól oldható nátriumsókat tartalmaz. Teljes iontalanítás céljából kationcserélő, majd színtelenítő gyantákon kívül a szervetlen anionokat anioincserélő' gyantán kötik meg. Javasoltak fokozott tisztaságú glükózszörp előállítására olyan eljárást is, melynél négyágyas ioncserélő rendszert alkalmaznak. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a glükózszörpöt egyszerűbb módon már kétágyas ioncserélő eljárással mentesíthetjük, továbbá a színező anyagoktól is megtisztíthatjuk, és amellett lényegesen kevesebb gyantát kell a tisztításhoz felhasználni, mint az eddig ismert eljárásoknál. A találmány/ alapját az a felismerés képezi, hogy színtelenítő gyanták bizonyos körülmények között nemcsak színteleníteni tudnak, hanem szervetlen anionokat is képesek megkötni. E színtelenítő' jellegű gyanták savanyú pH körzetben dolgoznak, ezért nátriumhidroxidos regenerálás után pH-jukat gyengén savasra, pH 4—6-ra szokták beállítani. E savas beállításhoz híg sósavat vagy kénsavat használnak. Ügy találtuk, hogy ha színtelenítő gyantákat, pl. Wofatit E gyantát, a lúgos regenerálás után nem szervetlen ásványi savval, hanem illó szerves savval savanyítjuk meg, akkor az ily módon aktivált gyanta a glükózszörpben jelenlevő szulfát- vagy kloridionokat megköti, melyek az acetát gyököket kiszorítják, úgyhogy a glükózszörp szervetlen anionoktól mentesül és helyettük egyenértéknyi mennyiségű ecetsav kerül az oldatba. Ezt az ecetsavat könnyen ledesztillálhatjuk, amikoris kétágyas rendszerben anionmentes tiszta szörpöt állíthatunk elő. A találmány értelmében tehát úgy járunk el, hogy a keményítőből hidrolízis, pl. kénsavas vagy sósavas hidrolízis révén kapott glükózszörpöt előbb kationcserélő gyantán átbocsájtva a szervetlen kationokat, továbbá az aminosavak egy részét megkötjük, majd a glükózszörpöt olyan színtelenítő gyantával kezeljük, melyet illó szerves savval, előnyösen ecetsavval aktiváltunk, majd a színtelenítő gyantával történő kezelés során oldatba jutott illó szerves savat a glükóz oldatból desztillálással eltávolítjuk. A savval hidrolizált keiményítcszörpiből a kolloidanyagokat előzetesen, eltávolítjuk. Ezt azzal érjük el, hogy a szörphöz kolloidok szűrését megkönnyítő szűrési segédanyagot, pl. fullerföldet, bentonitot, kovaföldet adunk, majd szűrjük és csak az ily módon előtisztított oldatot vezetjük át kationcserélő anyagon. A találmány szerinti eljáráshoz színtelenítő gyantaként pl. Wofatit E gyantát, mely amin-fenol kondenzátum, használhatjuk. Az efajta gyantáknak általában csekély az ioncserélő képességük és különösen a kolloid és a festékanyagok megkötésére alkalmasak. Az efajta színtelenítő gyantákat általában lúggal regenerálják, majd híg szervetlen savakkal megsavanyítják. Ilyen savas, aktívált állapotban kötik meg a kolloidokat és a festékeket, Példa: ' 1 " ' ; Hidrolizált keményítesznr\ ot a szörp mennyiségére számított 3—5% fulleríölddel 50 C°-ra felmelegítjük, majd a kivált kolloidokat tartalmazó fullerföldet szűréssel elkülönítjük. Az oldat kalciumtartalmát, mely a keményítőből származik,