147560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagykeménységű anyagok, főleg gyémántfelületek köszörülésére

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.560. SZÁM 67. a. 16-21. OSZTÁLY — BI-138. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nagykeménységű anyagok, főleg gyémántfelületek köszörülésére Feltalálók: Bíró Béla 35%, Kabai Imre 38%, Dolgos Imre 27%, okleveles gépészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. január 26. A találmány eljárás nagykeménységű anyagok, pl. gyémánt felületének, különösen gyémántcsú­csoknak köszörülésére, azzal jellemezve, hogy a tengelye körül forgómozgást végző köszörülőszer­szám felületén összefüggő gyémántportartalmú olajfilmet alakítunk ki. A találmány az eljárás foganatosításához alkalmas berendezésre is kiter­jed. Nagykeménységű anyagok, pl. gyémántdarabok köszörülésére olyan köszörülőszerszámokat alkal­mazunk, amelyek felületén a gyémánthoz hasonló, vagy pedig attól csupán kis mértékben eltérő ke­ménységű szemcsék vannak. A köszörülést általában síkkorongon végzik, amelynek homloklapjára (homlokfelületére) viszik fel a köszörülő szemcséket, amelyeket olajjal való összekeverés után rendszerint a korong felületébe belehengerelnek. Ezenkívül olyan köszörülőkoron­gok is használatosak, amelyekben a szemcsék színtereléssel vannak rögzítve, és olyanok is, ame­lyek keramikus kötőanyagúak. A" köszörülőszemcsék a köszörülési munkamenet folyamán fellépő mechanikai hatások következté­ben idővel helyükből kimozdulnak, majd a szer­szám felületét tehetetlenségük következtében el­hagyják, és ezekután a további köszörülésben ter­mészetesen nem vesznek részt. A köszörülés fo­lyamán jelentkező erőhatások a szemcséket he­lyükről kimozdítják, ami avval jár, hogy azokban a köszörülési irányokiban, amelyekben a köszörü­lés ellenében ható koptatás! szilárdság tekintélyes, a munkadarab kopása nem kielégítő. Ismeretes olyan módszer is, amelynél egy kö­szörülősizerszám gyanánt kialakított henger belső felületét használják fel a köszörüléshez, anélkül, hogy ezáltal a viszonyokat lényegesen befolyásol­ni sikerült volna. A köszörülőszemcséket a mun­kadarab a felületről szintén lekotorja, mint továb­bi hátrány pedig az jelentkezik, hogy a hengerben a forgás következtében előálló erős légáramlás lé­tesül, amely a szemcséket a felületről eltávolítja. Az ismert módszerekkel a legnagyobb nehézsé­gek kúpfelületek kiköszörülésekor jelentkeznek, tekintve, hogy a kúpfelületek esetében a köszörü­lési műveletet valamennyi irányban folytatni kell, ami gyémántok megmunkálásánál, azok kristály­szerkezetére való tekintettel, nem végezhető kellő egyenletességgel. A gyémántköszörülés nagy gyakorlati, általában szájhagyomány alapján továbbadott, különböző fogásait illetőleg apáról fiúra szálló művelet, amelynek elmélete kellő tudományossággal kidol­gozva nincs és amelynek automatizálása a mai na­pig sincs kellőképpen megoldva. Az ismert és au­tomatikusnak mondott, a köszörülendő felületet különböző irányokból támadó berendezések ter­melékenysége csekély, azok komoly ipari beveze­tés szempontjából nem vehetők számításba. Az ismert eljárásoknál a köszörült felület mi­nőségét döntő'en befolyásolja a köszörülésnél al­kalmazott szemcsék finomsága. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy nincs olyan ismert gyémántköszörülési eljárás, amely pontos gyémántkúpok gazdaságos előállí­tására alkalmas lenne, mert az eddigi eljárások a) nem alkalmasak bármilyen kúpfelület köszö­rülésére, tehát b) a köszörülésre alkalmas gyémántok kiváloga­tását csak nagy szakismerettel és több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek tudják töb­bé-kevésbé eredményesen elvégezni, c) a köszörülés beállítása s igen komoly szakis­meretet igényel, d) a leköszörült gyémánt, de a felhasznált gyé­mántpor is veszendőbe megy, e) finom felületek előállítása csak drága, mik­ronos szemcsefinomságú gyémántpor segítségével lehetséges, f) a köszörüléshez és a polírozáshoz külön-kü­lön köszörülő felület szükséges, >g) az ismert eljárások nem termelékenyek, h) a köszörülő felületeket bizonyos időközönként újra kell szabályozni, i) a köszörülő felületeket időnként gyémánt­szemcsékkel telíteni kell. A találmány szerinti eljárás és berendezés lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom