147549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acéladagok minőségének gyors meghatározására

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.549. SZÁM 42. i. 1-2. OSZTÁLY — WE—209. ALAPSZÁM Eljárás acéladagok minőségének gyors meghatározására Weigl Ernő oki. vaskohómérnök, főmetallurgus A bejelentés napja: 1959. július 17. Vannak olyan különleges acélok, amelyeket vagy az adag leöntése és a melegalakítás befejezése után, vagy az átvételkor olyan részletes és gondos vizsgálatnak kell alávetni, amely minden kétséget kizáróan megmutatja a legyártott acél minőségét, abban a tekintetben, hogy az a felhasználásra megfelel-e, vagy sem. Ilyen acélok a különleges gépek, vagy szerkezetek, vagy szerszámok külön­legesen igénybevett alkatrészei részére szüksége­sek, amelyeket előzetes, gondosabb vizsgálat nél­kül felhasználni nem szabad. Ezekből az acélok­ból a gyakorlat szerint a készrehengerlés, vagy készrekovácsolás után töretpróbákat, szakítópáleá­kat, ütőpálcákat, stb. vesznék és ezek segítségé­vel állapítják meg az acéladag minőségét. Ameny­nyiben a legyártott késztermék a felhasználásra előírt, vagy megkívánt mértéket néni éri el, úgy azt selejtezni kell, vagy legjobb esetben félretenni és olyan felhasználásra alkalmazni, vagy bizony­talan ideig tárolni — tartalékolni —, amely az ere­deti felihasználás különleges minőségével szemben csak másodrendű, vagy harmadrendű acélminőséget kíván. Miután az adag minősági tekintetben nem ütötte meg a kívánt mértéket, ezért az elsőrendű minő­ség és a másod-, ill. a harmadrendű minőség kö­zötti árkülönbség a gyártó vállalat felesleges teher­tétele, ráfizetése. Selejtezés esetén természetesen az adagból kikészített termékek teljes költsége ráfizetés. Ezek közé a speciális felhasználású anyagok közé tartoznak pl. a különböző elektrokarbon szerszáni­acélok, továbbá a szerkezeti acélok közül azok, amelyek keresztirányú igénybevételük következ­tében keresztirányú feltételeknek kell, hogy meg­feleljenek, stb. Ha kovácsolt alkatrészek készülnek az ilyen acélokból, úgy ezek legtöbbször még másod, sőt harmad minőségre sem használhatók, hiszen olyan súlyban és formában történt azok alakítása, hogy más célra többnyire egyáltalában nem felelnek meg, vagy csak nagyobb anyagveszteséggel (méret­különbségek elforgácsolásával). Ezek többször csak újra átolvasztással hasznosíthatók, tehát csak mint hulladék acélok jöhetnek tekintetbe, amivel tekin­télyes veszteség éri a gyártó vállalatot. Eddig nern volt kielégítő minőségmeghatározó eljárás, mert pl. az az eljárás, mely szerint az adagból leöntött öntecsek közül először csak egyet dolgoznak fel és csak a kapott készáru vizsgá­latának eredménye után az adag további öntecsét, nagyon hosszadalmas és az öntecsek lehűtését és újbóli felmelegítését teszi szükségessé: tehát, ha megbízható s az eljárás, de drága és időt rabló, amellett, hogy öntecsből mégis csak ki kell ké­szíteni az árut annak bizonytalan minősége da­cára is. Olyan vizsgálati mód eddig nem volt ismeretes, amellyel az acéladagnalk ilyen különleges tulaj­donságait hamarabb lehetett volna megállapítani, mielőtt abból készáru, vagy félkész áru lett volna. A találmány szerinti eljárás ezt a hiányt pótolja, mert olyan vizsgálati eljárást ad a kohászati ipar kezébe, amely lehetővé teszi, hogy az acél adag minőségét annak leöntése után 8—12 órán belül meg tudja állapítani és így még mielőtt a leöntött adag melegalakítással feldolgozásra kerülne — akár hengerléssel, akár kovácsolással — már kéz­ben vannak az eredmények és ennek alapján el lehet dönteni, hogy vajon az adagból származó öntecseket az eredeti célra dolgozzák-e fel, vagy más célra. Miután az acél ilyenkor még öntecs állapotban van, így számtalan lehetősége van an­nak, hogy olyan célra dolgozzák fel, amelynél semmi anyagi vesztesége a vállalatnak nem lesz és minőségileg is megfelel a választott felhaszná­lásra. A találmány egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük. Az acéladag öntése alkalmával lehetőleg az öntő­üst, tehát az acéladag közepének anyagából — 1 darab pl. 25 kg súlyú, lehetőleg 80 mm X 80' mm szelvényű kis felöntéssel bíró öntecsét öntünk, amelyet a felhasználási célnak megfelelően öntés után azonnal átkovácsolunk. A lekováosolt bugákból a keresztirányú értékek ellenőrzésére kivágunk egy acéldarabot (pl. 40 mm X 40 mm szelvényben, 100 mm hosszban) és azt az acél vegyi összetételének megfelelően

Next

/
Oldalképek
Tartalom