147546. lajstromszámú szabadalom • Elektromagnetikus feszmérő

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.546. SZÁM 42. k. 8—14. OSZTÁLY — VU—29. ALAPSZÁM Elektromagnetikus feszmérő Vyzkumny a Zkusebni Letecky Ustav, Letnany, (Prága mellett) Feltalálók: Dubsky Borivoj, mérnök és Straka Oldrich mérnök, mindketten Prágában A bejelentés napja: 1959. január 9. A találmány tárgya a nagyobb nyomások méré­sére szolgáló olyan elektromagnetikus feszmérő, amelyben a mágnesezhető vasanyagok mágneses tulajdonságait használják fel. Nagyobb nyomások számára sokféle feszmérő van. Ezek többnyire közvetlenül mutató, rugózó membrános, vagy Bourdon-szelencés feszmérők. Az író-, szabályozó- és a központi ellenőrzéshez való feszmérők esetében célszerű a nyomást villa­mos értékké átalakítani. Ilyenféle feszmérők is kü­lönféle fajtákban ismeretesek. Ezek legtöbbször viszonylag bonyolult és csekély pontosságú szer­kezetek. A találmány szerinti elektromagnetikus feszmérő viszonylag egyszerű, előállítás és anyag szempont­jából olcsó, igénytelen és kielégítő teljesítményű. A találmány szerinti feszmérő kiegészítő készülé­kei is egyszerűek és kivitelezhetők mindenféle elektroncsöves felszerelés nélkül. A találmány szerinti elektromagnetikus feszmérő lényege az a berendezés, amely a mért nyomást a mágnesezhető vaspálca elcsavar odásává alakítja át. Felhasználjuk továbbá azt az ismert jelenséget is, hogy a heng uwii megnevezett magnpt-e7h Q to \ ispi1 + /i i ><_ e-s V p, i'l i , 1 i nyn, i1 kti jn ii t i e < kt. •""' *. ^ i o<c i J o 4t t t' I b i J 71- ^ v. I ' i t aki h -• x < i megTMd >ki/ <• v "• -s 1 i i PÍ-A > iw­kewu iA n»v L'IITL iwtj i c t i ^o ha Ao e /ko" iívL /i A csatolt rajzon metszetben vázlatosan ábrázol­juk a találmány szerinti íeszniérő két kiviteli példáját. Az 1. ábra olyan feszmérőt szemléltet, amely csavarvonal alakú, lapított 1 csőből áll, amely csövet a 2 alaplapon, erősítünk meg' és ehíhez 3 homloklap tartozik. A 2 alaplapot a 4 torziós test mereven kapcsolja a 3 homloklaphoz. A torziós test körül helyezkedik el az 5 cséve, melynek kivezetései a 6 kapcsokhoz csatlakoznak. A 4 tor­ziós testen áthalad a 7 toroid tekercs, amelynek a kapcsokhoz van kivezetése; a torziós, test bel­sejében levő huzalok, ill. tekercs részek a rajzon nem láthatók, mert papírhüvelyben vagy más burkolatban vannak. A nyomást az 1 csőben hagyjuk érvényre jutni, amely cső a nyomás következtében a csavarmenet alakból szétsodródni igyekszik. Ez a mozgás a 3 homloklap segítségével a 4 torziós testet elcsava­rodáisra veszi igénybe. Ha a 8 kapcsokon keresz­tül gerjesztőáramot bocsátunk a 7 toroid tekercsbe, mely a 4 torziós testen van átvezetve, a 4' test elcsavarodása a test belsejében levő eredetileg hengeres mágneses mező alakváltozását idézi elő, mert hosszirányú összetevő keletkezik, amely az 5 csövében a 6 kapcsokhoz vezetett elektro­motorikus p A't ipAAák'a Ez az eVkAomotorikvs ei j " n'- i >1" "• i r 1 i , '(', A S^iits/lo-és IOJ." e\ j-ji ji«, >,\ e^smuivO't klc^i^h't­jAt. A 2 i "> r o a i ->[ mlj 11e+ > T> ÍV T ') to' i ^ t 3cl n Tz p i ( i ( v ^a J 1f )­\ > L 1 •< i s 1 i í p i) n r i 7 i "itpet Jna 1' ! ' -*- 1 i , t nk A 10 hu\ H i T 1/ ve i i n1 a 'iiíl\ i 1 „t 13 ki -, c g\i-1 -i i' ' \( Jtr ' Jp mlOl dvt i 1 ' i -i ik v ' 1 t1 i 1 i n ^t^L lo-Dcte e i h nk nl s. o i o 1 s k zon p "" n 3 "> ' a 1 1 ii A i in í i 10 b iT 't vtl V1 )' al 7Ui '' c md' \ ' l n hg ^ < r J A q u i i )> -1 i-t ! 1f T t a 1 13 i 1 ízi 1 q n 1 ho/ k M 1 r> A J > ti "•< n i "7 7 -A < ) rí ' j iU 1 , . 17 v p ' i / i o\, A A 9 torziós testben előidézett nagy nyomás an­nak megnyúlását idézi elő. A 9 torziós testnek így előidézett .megnyúlását a 10 hüvely .akadá­lyozza, amely a csavarmenet alakú 11 kivágásai révén forgatónyomatékot létesít, ami viszont a 9 torziós testet igénybevételnek veti alá. A ger­jesztő váltakozó áram., amelyet a 13 kapcsokon át vezetünk be, áthalad a 9 torziós testen és egyfelől a 10 hüvelyen, másfelől a 12 vezetőn folyik vissza. Ennek következtében a 9 torziós testben henger alakú mágneses mező keletkezik, ami a torzió folytán alakváltozást szenved és hosszirányú összetevőt képez, Ez a 16 csövében olyan elektro­motorikus erőt indukál, amit a 17 kapcsokhoz ve­zetünk. Ez az elektromotoríkus erő az alkalmazott nyomással arányos. A gerjesztő- és felvevő áram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom