147532. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülékes szivattyú tűzveszélyes vagy maró folyadékokhoz

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.532. SZÁM 42. e. 1-22. OSZTÁLY — Sí—723. ALAPSZÁM Mérőkészülékes szivattyú tűzveszélyes vagy maró folyadékokhoz Szilágyi Jenő mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. november 28. Tűz- és baleset veszélyes, emellett tisztaságra igényes ipari folyadékok kezelése: fejtése, pontos és gyors kimérése, adagolása a kereskedelmi és felhasználó telepeken mind a mai napig megoldat­lan feladat. A benzin, a petróleum, az olajfélék, továbbá a folyékony festékanyagok, úgyszintén a savak és lúgok raktári és üzemi kezelésénél általában nyi­tott, primitív merítő, vagy kiöntő készülékeket alkalmaznak, amelyeknél elkerülhetetlen a szeny­nyeződés, az elesurgás és párolgás, amiből — a közvetlen káron túl — balesetek és tűzkárok is keletkeznek. Az ismert kézi szivattyúk általában szelepes szerkezetűek és emiatt a fejtéshez szükséges alter­natív működésre, visszaszívatásra alkalmatlanok, vagy lamellás rendszerűek, amelyek két irányban működtethetők, azonban — torkolati és csatorna­kiképzésük hiányosságai miatt — a szűrés, mérés, adagolás különleges műszaki követelményeinek ezek sem felelnek meg. A találmány szűrőkamrás, váltva forgatható, illetve visszafelé is működő kézi szivattyúból, en­nek szállítóteréhez csatlakozó zárt mérőedényiből, szelepnélküli csőrendszerből és szabályozó, berob­banás ellen biztosító szerkezet elemekből áll, amely használható közvetlenül a szivattyúval tar­tályok, hordók töltésére és ürítésére — felszere­lésének változtatása nélkül — vagy a mérőedényen átvezetve liternyi kis mennyiségek pontos és gyors kimérésére. A készülék csőrendszere — a szivattyú egy meghatározott alapállása mellett — szivornya­ként is működik és ezáltal képes a mérőedény­ből az abba beszivattyúzott felesleget visszaszívni, illetve a kimérendő folyadékmennyiséget automa­tikusan hitelesíteni. A szivattyú „alapállása" az a rendeltetés szerinti szerkezeti helyzet, amelyben egy lamella a szimmetria síkban — egyeztetve a hajtókar állásával — lefelé, függélyesen áll. A mérőedény a készülékegység működéséből csap elzárással kiiktatható, vagy csőszerelvényével együtt a szivattyúról — két szárnyas csavar meg­oldásával — leszerelhető. A találmány egy szerkezeti megoldását a csatolt rajz elölnézetben ábrázolja, a szivattyút és a szűrő­kamrákat teljes metszetben, a mérőkészüléket részben metszve. A találmány szerinti készülék fő alkatrésze' az excentrikus elrendezésű, háromlamellás forgó­szivattyú (29), amelynek ismert alaprendszerét •— a mérőedényes kombináció műszaki követelményei­nek megfelelő — módosítások és új szerkezeti elemek különböztetik meg a hasonló konstruk­cióktól. Lényeges módosítás a szivattyúház palástcsator­náinak kiterjesztése a palástkör több mint két­harmad hosszára, szemben az ismert hasonló rend­szerű szivattyúk iháscsatornáival, amelyek szerke­zeti jellemzőik szerint egyenként legfeljebb 90° ívhosszig, vagyis — szimmetrikus csatornák ese­tében — legfeljebb a palástkor felére terjednek ki és emiatt mérőkészülékes kombinációban ön­működő szivornyázásra alkalmatlanok. A módo­sított csatornák a szivattyú szimmetria síkjában a palástkör és a forgó kerületi érintőjétől mérve, mindkét oldalon 130° ívhossz kiterjedésűek (30), s ezáltal — alapállásban, a két felső lamella végei fölött (31) — egyidejű összeköttetésben vannak a szivattyú munkaterével úgy, hogy a szívó és a nyomó oldalak között elválasztó szerkezeti elem (szelep, lamella) nincs. A csatorna-módosítás műszaki hatásaként jön létre a készülék folyadékvivő rendszerének szivor­nyaképessége, amely alapállásban a mérőedénybe betöltött felesleg folyadékot a bekalibrált nívóig automatikusan visszaszívja, összefüggésben a szi­vattyú szívócsövében levő folyadékoszlop súlyának visszahúzó hatásával, feltételezve' az; ehhez szük­séges folyadékszint különbséget. Ennek hiányában a folyadékáramlást a hajtókar (23) megfelelő irá­nyú forgatásával kell megindítani. Igen fontos szerepük van a szivattyúház torko­lata előtt levő szűrőkamráknak'(21, 34) mint új, más szivattyúknál eddig nem alkalmazott szerke­zeti emelefcnek, amelyekbein- fémgyűrűkre (33) forrasztott, kivehető, tisztítható és. cserélhető fém­szövet betétek (22, 32) vannak elhelyezve és ame­lyek a készüléken bármely irányból átáramló folyadékot megtisztítják a hordaléktól, ezáltal vé­dik elsősorban a szivattyú ezerkezetét a felszívódó

Next

/
Oldalképek
Tartalom