147521. lajstromszámú szabadalom • Rádiófrekvenciás elektromos távolságmérő eljárás és készülék geodéziai célra

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 147.521 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: H 04 p PA—584 ALAPSZÁM 21 a4

46—60 Rádiófrekvenciás elektromos távolságmérő eljárás és készülék geodéziai célra Pálvölgyi Lóránt oki. erdőmérnök, egyetemi adjunktus, Sopron A bejelentés napja: 1958. június 16. A geodézia, a felmérés, a térképezés alapvető igénye: két pont közötti távolság pontos és gyors meghatározása. Erre a célra mechanikai, optikai, az utóbbi időben elektrooptikai mérési elj árasak és műszerek alakultak ki. A mechanikai és optikai mérés-ék közös hátránya, hogy csak aránylag rövid távolságok mérésére alkalmasak. Az optikai és az eddig kialakult elektrooptikai mérési eljárások közös hátránya, hogy csak jól látható pontok távolságait lehet velük meghatározni. Az összelátás lehetősége viszont a napszak, a levegő parses portartalom, a légrezgés, a sugárlengés, a refrakciós hatások függvénye. Ezek a tényezők a mérés lehetőségét és a mérési pontosságot, a mérés időszükségletéit befolyásolják. A különféle radar távolságmérő eljárások már nagyrészt mentesülnek ezen hátrányos befolyásoktól, azonban a berendezéseik költségesek és pontosságuk távolról sem elégíti ki a felmérés által támasztott követelményeket. Az említett hátrányokat a bejelentés szerinti találmány kiküszöböli. A távolságmérésre vagy állítható, vagy konstans mérőfrekvencia (mérőfrekvenciák) által modulált vivő-frekvenciát használunk. A mérőfrekvencia értéke: általában 3 KHz—30 MHz közötti, a vivőfrekvencia értéke: áltálaiban 30 MHz—30 GHz közötti értékű. A mérni kívánt távolság egyik végpontjában a mérőkészülék van elhelyezve, a másik végpontjában pedig egy olyan eszköz, pl. ismétlő vevő-adó relé (ismétlőkészüléik), amely a vivő által ideszállított mérőfrékvenciás jelnek a mérőkészülékhez való visszajuttatáséról gondoskodik. A mérés elrendezésének simáját az 1. ábra vázolja. A mérendő távolság: D = AR = VR. (Az AV távolság elenyészően kicsiny a D-bez viszonyítva.) A mérőfrekvenciával modulált vivőfrekvenciát az A-ban elhelyezett sugárvetővel — adóantennával — sugározzuk, mely az R ponton elhelyezett ismétlőkészülékkel felfogva és visszasugározva a V sugárfogóba, — vevőantennáiba — jut. Majd a 'mérőfrekvenciát a vivőfrekvenciáról alkalmas demodulációs eljárással leválasztjuk. A D távolság meghatározása a két referens feszültség (áram) — vagyis a A-ból a V-be közvetlenül jutó jel és A-ból V-be R-en át jutó jel — összegezésével nyert eredő váltófeszültség (áram) amplitúdója relatív értékének meghatározásával, illetve ennek meghatározott értékre való beállításával közvetetten történik. A mérőfrekvencia hullámhosszának, mint a készülék szűrzóállandójárnak és a készülékben keletkező fázásváltozésoknak megfelelő távolságnak mint összeadó állandóinak a meghatározása, egy elfogadott hosszúságú alapvonalon, a készülék alapelvének felhasználásiával, a kiegyenlítő számítás módszerével történik. Hasonló módon történik a készülék elektromos fázistolóiának a B értékekre való kalibrálása is. A mérőkészülék által sugárzott és felfogott rnérőfrekveheía-jelek között a távolságtól függő fáziskülönbség mutatkozik. H-a ez a fáziskülönbség 180°, akkor a távolság meghatározására szolgáló képlet: D = n-A/2— A/4 + B + C A képletben D a meghatározni kívánt távolság mérőszáma, n pozitív egész szám, l az alkalmazott mérőfrekvencia hullámhossza, B annak a távolságnak a mérőszáma, amellyel a készülék helyzetét a mérni kívánt távolság irányában meg kellene változtatni, hogy a fáziskülönbség 180° legyen, C a készülék összeadó állandója, amely a készülékben keletkezett fázisiváltozásokra vezethető vissza. A 180° vagy esetleg más választott értékű fáziskülönbség értékiének a beállítását a mérőfrekvencia, illetve a. mérőhullámhossz változtatásával, vagy ha ez konstans, úgy a mérő- és ismétlő-